Ingyenes engedményezés – mi a teendő?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény nem ad egyértelmű választ arra, hogy az ellenérték nélkül engedményezett követeléseket hogyan kell a számviteli elszámolásban szerepeltetni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:193–6:201. §-ai határozzák meg az engedményezés szabályait. Eszerint a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.

Gyakran előfordul, hogy már értékvesztett, bizonytalan befolyású követelést engedményez tovább a követelés jogosultja, egy biztos, viszont a követelés eredeti bekerülési értékénél jóval alacsonyabb, akár a követelés könyv szerinti értékénél is sokkal kisebb összegért.

Addig, ameddig az engedményes által elismert érték nem nulla, nem beszélhetünk ellenérték nélkül engedményezésről. Az ingyenesen, ellenérték nélkül kötött engedményezési szerződések – melyeket a Ptk. nem tilt – dilemma elé állítják a számviteli szakembereket: polgári jogi értelemben engedményezés történik, viszont a számvitelben az ilyen, ellenérték nélküli ügyletekre már nem alkalmazhatók az engedményezés számviteli elszámolási szabályai.

Az ellenérték nélkül megvalósult ügyletekre viszont határozott és pontos előírás található a jogszabályban, eszerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét.

Az átvevőnek (engedményesnek) az engedményezett követelést a rendkívüli bevételek között kell a követelés piaci értékén felvennie. A piaci érték megállapítása ebben az esetben nehézkes, esetleg az engedményezőnél kimutatott könyv szerinti érték lehet.

A rendkívüli bevételkénti elszámolás miatt felmerül a kérdés, hogy el kell-e időbelileg határolni a bevételt. A térítés nélkül átadott eszközök miatti halasztott bevétel feloldására a számviteli törvény rögzíti, hogy a halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

Ingyenes engedményezés esetében a követelés befolyásának bizonytalansága miatt a számviteli törvény vonatkozó szabálya nem alkalmazható, így megítélésünk szerint a térítés nélkül átvett követelés rendkívüli bevételként elszámolt összegét nem lehet időbelileg elhatárolni.

Az ellenérték nélkül engedményezett követelés számviteli elszámolását Tóth Mihály mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.

---