Csalás könyvvizsgálói szemmel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli csalás kockázatának becslése a könyvvizsgálói munka részét képezi. Bemutatjuk, hogy melyek azok a sajátosságok, alapinformációk, amelyekkel a csalás kockázatának becslése pontosítható.

A csalás és a könyvvizsgálat kapcsolata

A könyvvizsgálat tervezésekor és a vizsgálat lefolytatásakor szem előtt kell tartani, hogy a hibás állítás a könyvekben nem csupán a véletlen műve lehet, hanem szándékos, előre megfontolt csalásból is adódhat. A 240-es Nemzetközi Könyvvizsgálói Standard szerint a csalás „a vezetésen, az irányítással megbízott személyeken, a munkavállalókon vagy harmadik feleken belüli egy vagy több személy által szándékosan elkövetett cselekedet, amely együtt jár a méltánytalan vagy illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztéssel.” A csalások és a hibák között a szándékosság húz határvonalat. A csalásokat nehezebb feltárni, mint a hibát, mert a hibánál hiányzik az a szándékosság és törekvés, amely a megtévesztésre és a feltárhatatlanságra törekszik.

A csalási háromszög modell

Dr. Donald Cressey, a „fehérgalléros” bűnözésre szakosodott szociológus, kriminológus által kidolgozott csalási háromszögnek nevezett modell segít megérteni a csalás metodikáját és a lehetséges kockázatok megfelelő helyen és megfelelő mértékben való kezelését. A modell lényege, hogy a csalás tényleges véghezviteléhez az alábbi három fő komponens együttes jelenléte szükséges:

1. Motiváció, kényszer: motiváció lehet a saját haszonszerzés célja, a vállalat piaci megítélésének, részvényárainak javítása vagy esetleges hitelek, kölcsönök finanszírozási feltételmutatóinak teljesítése.
2. Lehetőség: magában foglalja a potenciális csalárd vezető szükséges át fogó és alapos szakmai tudását, a rendszer teljes ismeretét, továbbá a magabiztosságát és az alkalmat, mely a lebukás nélküli csalások elkövethetőségének illúzióját támogatja. A csalások elkövetésének infrastruktúráját a könyvelési rendszer/program biztosítja, ezért ennek ismerete és használatának tudása a könyvvizsgáló szempontjából fontos kockázati tényező lehet.
3. Racionalizálás: azon folyamat, amikor az elkövető racionális válaszokat, meggyőző indokokat keres ahhoz, hogy rávegye magát a csalás elkövetésére. Az elkövetés kockázata magasabb, ha a szervezet kontrollkörnyezetében és vállalati kultúrájában nincsenek megfogalmazva az elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek, továbbá ha ezeket a felsővezetés teljes elkötelezettségének hiánya jellemzi.

A lehetséges csalások feltárásához először meg kell találni azon célokat, amelyekre a csalás végeredménye megoldás lehet, majd be kell határolni azon területeket, lehetőségeket, ahol a csalások valószínűsíthetően elkövethetőek.

A csalásra utaló jelekről, a csalási kockázat becslését segítő alapinformációkról Cservenkó Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2012/11. számában megjelent cikkében.

---