Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Csalás könyvvizsgálói szemmel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli csalás kockázatának becslése a könyvvizsgálói munka részét képezi. Bemutatjuk, hogy melyek azok a sajátosságok, alapinformációk, amelyekkel a csalás kockázatának becslése pontosítható.
A csalás és a könyvvizsgálat kapcsolata
A könyvvizsgálat tervezésekor és a vizsgálat lefolytatásakor szem előtt kell tartani, hogy a hibás állítás a könyvekben nem csupán a véletlen műve lehet, hanem szándékos, előre megfontolt csalásból is adódhat. A 240-es Nemzetközi Könyvvizsgálói Standard szerint a csalás „a vezetésen, az irányítással megbízott személyeken, a munkavállalókon vagy harmadik feleken belüli egy vagy több személy által szándékosan elkövetett cselekedet, amely együtt jár a méltánytalan vagy illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztéssel.” A csalások és a hibák között a szándékosság húz határvonalat. A csalásokat nehezebb feltárni, mint a hibát, mert a hibánál hiányzik az a szándékosság és törekvés, amely a megtévesztésre és a feltárhatatlanságra törekszik.
A csalási háromszög modell
Dr. Donald Cressey, a „fehérgalléros” bűnözésre szakosodott szociológus, kriminológus által kidolgozott csalási háromszögnek nevezett modell segít megérteni a csalás metodikáját és a lehetséges kockázatok megfelelő helyen és megfelelő mértékben való kezelését. A modell lényege, hogy a csalás tényleges véghezviteléhez az alábbi három fő komponens együttes jelenléte szükséges:
- Motiváció, kényszer: motiváció lehet a saját haszonszerzés célja, a vállalat piaci megítélésének, részvényárainak javítása vagy esetleges hitelek, kölcsönök finanszírozási feltételmutatóinak teljesítése.
- Lehetőség: magában foglalja a potenciális csalárd vezető szükséges át fogó és alapos szakmai tudását, a rendszer teljes ismeretét, továbbá a magabiztosságát és az alkalmat, mely a lebukás nélküli csalások elkövethetőségének illúzióját támogatja. A csalások elkövetésének infrastruktúráját a könyvelési rendszer/program biztosítja, ezért ennek ismerete és használatának tudása a könyvvizsgáló szempontjából fontos kockázati tényező lehet.
- Racionalizálás: azon folyamat, amikor az elkövető racionális válaszokat, meggyőző indokokat keres ahhoz, hogy rávegye magát a csalás elkövetésére. Az elkövetés kockázata magasabb, ha a szervezet kontrollkörnyezetében és vállalati kultúrájában nincsenek megfogalmazva az elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek, továbbá ha ezeket a felsővezetés teljes elkötelezettségének hiánya jellemzi.
A lehetséges csalások feltárásához először meg kell találni azon célokat, amelyekre a csalás végeredménye megoldás lehet, majd be kell határolni azon területeket, lehetőségeket, ahol a csalások valószínűsíthetően elkövethetőek.
A csalásra utaló jelekről, a csalási kockázat becslését segítő alapinformációkról Cservenkó Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2012/11. számában megjelent cikkében.
