Év végi céltartalékképzés – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Általánosságban elmondható, hogy a céltartalékok a legtöbbször bizonytalanok összegszerűségükben, csak becsléssel számszerűsíthetőek.

A becslés módszertanával kapcsolatban a számviteli törvény nem ad támpontokat. Az elérhető információk alapján kell a lehető legjobb becslésre törekedni természetesen szem előtt tartva a költség-haszon összevetésének elvét. Ezek alapján tehát előfordulhat, hogy a képzett céltartalék és a ténylegesen realizált veszteség eltér egymástól. Az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányban is.

Mikor kell céltartalékot képezni?

A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek esete a tipikus, elterjedt céltartalékkal kezelt számviteli esemény. Ezen költségek fedezetére az üzleti évben értékesített és garanciális kötelezettség alá tartozó termékekre a jótállási kötelezettség időtartamára a korábbi tapasztalatok, iparági mutatók alapján számolt összegben célszerű tartalékot képezni.

Amennyiben a munkavállalót a munkáltató nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazza, úgy a munkavállalót a nyugdíjkorhatár eléréséig nyugdíjfizetési kötelezettség terheli. Ez a fizetési kötelezettség akár több évet is jelenthet. Az elbocsátások során a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Ha az elbocsátásra az üzleti évet követő évben kerül sor, úgy a kifizetés összegére céltartalékot kell képezni.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) Rendkívüli munkaidő díjazása Munkaszüneti nap és díjazás    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A függő kötelezettségek közé tartoznak a peres eljárások is, ezekre az előírás szerint a céltartalékot meg kell képezni. A céltartalékképzést a per indításának üzleti évében kell megképezni, hiszen ezen időponttal a vállalkozásnak függő kötelezettsége keletkezik. A megképzett céltartalék a per végső kimeneteléig a könyvekben szerepel. A céltartalék a jogerős bírósági végzés időpontjával szüntethető meg, függetlenül attól, hogy mi a bírósági végzés végeredménye.

A jövőbeni költségek között az átszervezés költségeire – ha az várhatóan felmerül, és jelentős összegű – céltartalék képezhető. A számviteli törvénynek az alapítás-átszervezésre vonatkozó előírása lehetőséget ad az alapítás-átszervezés aktiválására is (ha az átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek ezek a költségek). A két módszer ugyanarra az átszervezésre nem használható, a vállalkozásnak tehát el kell döntenie, hogy melyiket alkalmazza.

A számviteli törvény lehetőséget ad az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatni a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz a mérlegfordulónapi értékelésből adódó a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összegét, egyszerűbben a nem realizált árfolyamveszteséget. Amennyiben az adózó élt e lehetőséggel, akkor az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie.

Az így képzett céltartalék összegével nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társasági adóalap (tao)  számítása során. Ugyanis az adózás előtti eredményt a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítással kell megnövelni. A nem realizált árfolyam veszteség kapcsán képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódóan az adóévben bevételként elszámolt összeg pedig csökkenti az adózás előtti eredményt.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. Számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---