Ezért válasszuk az egyszerűsített beszámolót (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló előnyeit és feladatait veszi sorra legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklap 2018/2-es számát itt rendelheti meg.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a mikrogazdálkodói kormányrendelet mellett a számviteli törvény szabályait is figyelembe kell venniük: amit az előző jogszabály külön nem szabályoz, ott a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számának Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása című cikkének szerzője sorra vesz minden részletet, így ír a választás feltételeiről, a nyilatkozattételi kötelezettségről, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának előnyeiről, valamint a beszámolókészítés jelentette feladatokról is.

A könyvvizsgálói jelentések tartalma, szerkezete és terjedelme jelentős mértékben változott, amely jelentéseket a 2016. december 16-a után kibocsátandó könyvvizsgálói jelentések esetében már alkalmaznia kellett minden könyvvizsgálónak. Különösen sok változás érinti a közérdeklődésűnek minősülő vállalkozások könyvvizsgálati jelentéseit. Ezen vállalkozói kör könyvvizsgálójának nemcsak a könyvvizsgálói standardok alapján, az éves beszámolóhoz kell jelentést kibocsátania, hanem külön jogszabályok előírásainak is meg kell felelni. A 2017. december 15-e után induló üzleti évben újabb változások érintették a könyvvizsgálói jelentésekhez kapcsolódó szabályozást – mindezek legfontosabb jellemzőit foglalja össze a szaklap Amit a közérdeklődésűnek minősülő vállalkozások könyvvizsgálóinak a könyvvizsgálói jelentésekről tudnia kell című kétrészes sorozatban.

A 2018. január 1-jével hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény II. fejezete az Alapvető rendelkezések címet viseli, tartalmilag az eljáráshoz kapcsolódó alapvető szabályokat foglalja össze, úgymint a hatáskör és illetékesség, a nyelvhasználat, a kizárás, az adatkezelés. A Számviteli tanácsadó Az új közigazgatási eljárási törvény alapvető rendelkezései című cikkében áttekinti az eljárási kötelezettséghez, a hatáskörhöz és az illetékességhez, a nyelvhasználathoz, valamint a kizáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket, kitérve a fontosabb változásokra is.

A Példák, esettanulmányok rovat a társasági adó feltöltése miatt előforduló mulasztási bírság alapjának kiszámítását mutatja be. A téma aktuális, mivel a 2018. január 1-jétől hatályos új adózás rendjéről szóló törvényben megváltozott a mulasztási bírság alapjának a számítása – e szerint az adóelőleg-kiegészítés napja (ami általában tárgyév december 20-a) és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok társasági adóalapot képeznek, nem kell figyelembe venni a mulasztási bírság számításánál.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2018/2-es számát itt rendelheti meg.

 

 

 

---