Ezt kell tudni az adóregisztrációs eljárásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóregisztrációs eljárás 2012. január 1-je óta hatályos jogintézmény, amelynek célja a feketegazdaság elleni küzdelem.


Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon adózók, amelyek jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné válhatnak az adóhatóság számára, új adózó alapításában vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt. Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy adóköteles tevékenységet csak létező adószám birtokában lehet folytatni. 

Az állami adóhatóság olyan adózók esetében, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathatnak, az adószám megállapítását megelőzően a cégbíróság által továbbított adatok és az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának valamely akadálya.

A törvény lehetővé teszi, hogy ha az adóregisztrációs eljárásban a vezető tisztségviselő vagy tag fennálló adótartozása miatt kellene megtagadni az adószám megállapítását, úgy az adótartozás megfizetésével vagy a tartozás más módon való megszűnésével és ennek kimentési eljárásban való bizonyításával mentesüljön az adózó az adószám megtagadása alól.

További kimentési ok lehet, ha a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, bizonyítja, hogy

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és a vevőkkel szembeni követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, és az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Az állami adóhatóság az adószámot cégbírósági bejelentés esetén a bejelentéstől számított egy munkanapon belül megállapítja, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen az elutasítás alapjául szolgáló okok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül. Egyébként az adószám megállapítása vagy megtagadása tárgyában a bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Az adószám megállapításáig az adóhatóság az eljárás lefolytatása során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván.

Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, akkor az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot valamennyi tagra kiszabhatja.

Az adóregisztrációs eljárás folyamatáról Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2014/11. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).