Hogy bírják a könyvelők a folytonos változásokat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete 2018 tavaszán felmérést végzett tagsága körében arról, hogy mennyire képes a szakma alkalmazkodni a területet érintő folyamatos jogszabályi, technológiai, üzleti és munkaerő-piaci változásokhoz. „A szakmabeliek többsége tisztában van a környezetében zajló változási folyamatokkal, és jórészt szükségét is érzi ezeknek. Jövőjük szempontjából a legveszélyesebbnek a szakemberek közös fellépésének hiányát értékelik, egyéni alkalmazkodási stratégiájukkal elégedettebbek.” – foglalta össze Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a felmérés eredményeit.

A változások különböző területeire eltérően reagálnak a megkérdezettek. A legnagyobb nehézséget az új – leginkább az ellenőrzésekhez kapcsolódó – adminisztrációs eszközök bevezetése miatti terhelés jelenti a megkérdezetteknek. Minden három kollégából kettőnek okoznak jelentős feszültséget ezek.

Az új IT-eszközök elterjedését azonban majdnem annyian érzik pozitívnak, mint ahányan fenyegetőnek. A válaszadók 40%-ot kissé meghaladó része szerint közepesnél nagyobb, miközben 40%-nál valamivel alacsonyabb arányban vélik úgy, hogy a közepesnél kisebb mértékű fenyegetést jelent az IT-technológia. A válaszadók megosztottsága utalhat arra, hogy a várakozások és a félelmek egyszerre vannak jelen a kérdéskörrel kapcsolatban. Ez a változás két irányba is kifuthat. A rutinmunkák csökkenése feleslegessé teheti a könyvelők munkáját, de lehet, hogy a jövőben jobban fókuszálhatnak majd a kreatívabb, tanácsadás jellegű feladatokra. Nem önmagukban a technológiai fejlesztések jelentenek nehézséget a szakembereknek, hanem azok, amelyek növelik az adminisztrációs terhelést. Az informatikai változásokhoz hasonlóan megosztja a válaszadókat a szakma megszűnésétől való félelem. A válaszadók közel fele sokat foglalkozik ezzel a problémával.
Egyharmadukat viszont nem nagyon foglalkoztatja a kérdés, és több mint egytizedük nem gondolt még erre egyáltalán. Vagyis bár nem tekintik biztosnak a szakma megszűnését, és nem nyomasztja őket ez a lehetőség, de többségük úgy véli, hogy a hagyományos könyvelés megszűnése valószínű lehetőség.

A válaszadók háromnegyede a szakma összefogásának hiányát nagyon kritikusan értékeli, mert így a szakma nem képes jelentős befolyást gyakorolni a döntésekre.

Miközben a közös fellépést kritikusan szemlélik a megkérdezettek, egyéni alkalmazkodási képességükkel kapcsolatban bizakodóbbak. Csak nagyon kis számban voltak azok, akik úgy érzik teljesen elbuktak az alkalmazkodásban, és csak minden 15. válaszadó alkalmazkodik közepesnél rosszabbul. Közepesnél jobban alkalmazkodik a válaszadók csaknem háromnegyede.

Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatások, eszközök segíthetnék alkalmazkodásukat, illetve, hogy ők maguk mit tesznek meg ennek érdekében, a választ adók a szakmai továbbképzéseken túl igényelnének informatikai oktatást és közvetlen informatikai tanácsadást is. Bíznak abban, hogy a hatékony érdekképviselet segítene az adminisztráció csökkentésében, és abban, hogy a döntések ne hatásvizsgálat nélkül az érintettek feje felett szülessenek meg.

Többen hangsúlyozták, hogy az érdekképviselet fontos célterülete lehetne a szakma presztízsének növelése a piaci szereplők körében, a zugkönyvelők kiszűrése, az ügyfelek elvárásainak menedzselése. Azt is többen felvetették, hogy az egyesületnek a szűken vett szakmán túl az általuk kiszolgált kis- és mikró vállalkozások érdekeit is képviselni kellene, mert e kör jelentős része nem áll készen a változásokra, amelyről a döntéshozók – úgy tűnik – nem tudnak.

A válaszokból pozitív kép rajzolódott ki a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében megtett saját lépésekről is. Jól látszik, hogy a szakmának vannak elképzelései a szükséges teendőkről: ezek között megtaláljuk az önfejlesztést, a számítástechnikai ismeretek megszerzését, az informatikai beruházásokat, a szervezetfejlesztést, az ügyfelek fejlesztését és az új szakmai irányok feltérképezését. A lemondást, meghátrálást takaró néhány válasz hátterében felfedezhetjük a demográfiai okokat (idősebb válaszadó) és éppen a változások miatt fellépő időhiányt, amely a fejlesztések gátja lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 11.

Középiskolások pénzügyi tudatosságát támogatja a Számlázz.hu

Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.

2024. április 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál

A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.

2024. április 4.

Késedelmi kamat, késedelmi pótlék

Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.