Hogy bírják a könyvelők a folytonos változásokat?

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete 2018 tavaszán felmérést végzett tagsága körében arról, hogy mennyire képes a szakma alkalmazkodni a területet érintő folyamatos jogszabályi, technológiai, üzleti és munkaerő-piaci változásokhoz. „A szakmabeliek többsége tisztában van a környezetében zajló változási folyamatokkal, és jórészt szükségét is érzi ezeknek. Jövőjük szempontjából a legveszélyesebbnek a szakemberek közös fellépésének hiányát értékelik, egyéni alkalmazkodási stratégiájukkal elégedettebbek.” – foglalta össze Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a felmérés eredményeit.

A változások különböző területeire eltérően reagálnak a megkérdezettek. A legnagyobb nehézséget az új – leginkább az ellenőrzésekhez kapcsolódó – adminisztrációs eszközök bevezetése miatti terhelés jelenti a megkérdezetteknek. Minden három kollégából kettőnek okoznak jelentős feszültséget ezek.

Az új IT-eszközök elterjedését azonban majdnem annyian érzik pozitívnak, mint ahányan fenyegetőnek. A válaszadók 40%-ot kissé meghaladó része szerint közepesnél nagyobb, miközben 40%-nál valamivel alacsonyabb arányban vélik úgy, hogy a közepesnél kisebb mértékű fenyegetést jelent az IT-technológia. A válaszadók megosztottsága utalhat arra, hogy a várakozások és a félelmek egyszerre vannak jelen a kérdéskörrel kapcsolatban. Ez a változás két irányba is kifuthat. A rutinmunkák csökkenése feleslegessé teheti a könyvelők munkáját, de lehet, hogy a jövőben jobban fókuszálhatnak majd a kreatívabb, tanácsadás jellegű feladatokra. Nem önmagukban a technológiai fejlesztések jelentenek nehézséget a szakembereknek, hanem azok, amelyek növelik az adminisztrációs terhelést. Az informatikai változásokhoz hasonlóan megosztja a válaszadókat a szakma megszűnésétől való félelem. A válaszadók közel fele sokat foglalkozik ezzel a problémával.
Egyharmadukat viszont nem nagyon foglalkoztatja a kérdés, és több mint egytizedük nem gondolt még erre egyáltalán. Vagyis bár nem tekintik biztosnak a szakma megszűnését, és nem nyomasztja őket ez a lehetőség, de többségük úgy véli, hogy a hagyományos könyvelés megszűnése valószínű lehetőség.

A válaszadók háromnegyede a szakma összefogásának hiányát nagyon kritikusan értékeli, mert így a szakma nem képes jelentős befolyást gyakorolni a döntésekre.

Miközben a közös fellépést kritikusan szemlélik a megkérdezettek, egyéni alkalmazkodási képességükkel kapcsolatban bizakodóbbak. Csak nagyon kis számban voltak azok, akik úgy érzik teljesen elbuktak az alkalmazkodásban, és csak minden 15. válaszadó alkalmazkodik közepesnél rosszabbul. Közepesnél jobban alkalmazkodik a válaszadók csaknem háromnegyede.

Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatások, eszközök segíthetnék alkalmazkodásukat, illetve, hogy ők maguk mit tesznek meg ennek érdekében, a választ adók a szakmai továbbképzéseken túl igényelnének informatikai oktatást és közvetlen informatikai tanácsadást is. Bíznak abban, hogy a hatékony érdekképviselet segítene az adminisztráció csökkentésében, és abban, hogy a döntések ne hatásvizsgálat nélkül az érintettek feje felett szülessenek meg.

Többen hangsúlyozták, hogy az érdekképviselet fontos célterülete lehetne a szakma presztízsének növelése a piaci szereplők körében, a zugkönyvelők kiszűrése, az ügyfelek elvárásainak menedzselése. Azt is többen felvetették, hogy az egyesületnek a szűken vett szakmán túl az általuk kiszolgált kis- és mikró vállalkozások érdekeit is képviselni kellene, mert e kör jelentős része nem áll készen a változásokra, amelyről a döntéshozók – úgy tűnik – nem tudnak.

A válaszokból pozitív kép rajzolódott ki a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében megtett saját lépésekről is. Jól látszik, hogy a szakmának vannak elképzelései a szükséges teendőkről: ezek között megtaláljuk az önfejlesztést, a számítástechnikai ismeretek megszerzését, az informatikai beruházásokat, a szervezetfejlesztést, az ügyfelek fejlesztését és az új szakmai irányok feltérképezését. A lemondást, meghátrálást takaró néhány válasz hátterében felfedezhetjük a demográfiai okokat (idősebb válaszadó) és éppen a változások miatt fellépő időhiányt, amely a fejlesztések gátja lehet.


Kapcsolódó cikkek:


Lendületet kaphat az elektronikus számlázás
2018. december 11.

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás

A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

Év végi bérszámfejtési teendők
2018. december 6.

Év végi bérszámfejtési teendők

Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.

IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó számvitelitörvény-változások
2018. november 23.

IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó számvitelitörvény-változások

Az IFRS szerint beszámolót készítőknek is fel kell készülniük néhány számviteli és adóváltozásra 2019 januárjától, a számviteli törvény évközben elfogadott változásaiból adódóan. Változik, hogy ki készítheti el magát az IFRS beszámolót, módosulnak többek között az osztalékfizetés és az eredménytartalékolás szabályai is - írja az RSM blogja.

A számviteli törvény legfontosabb változásai
2018. november 14.

A számviteli törvény legfontosabb változásai

Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.