Hogy bírják a könyvelők a folytonos változásokat?

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete 2018 tavaszán felmérést végzett tagsága körében arról, hogy mennyire képes a szakma alkalmazkodni a területet érintő folyamatos jogszabályi, technológiai, üzleti és munkaerő-piaci változásokhoz. „A szakmabeliek többsége tisztában van a környezetében zajló változási folyamatokkal, és jórészt szükségét is érzi ezeknek. Jövőjük szempontjából a legveszélyesebbnek a szakemberek közös fellépésének hiányát értékelik, egyéni alkalmazkodási stratégiájukkal elégedettebbek.” – foglalta össze Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a felmérés eredményeit.

A változások különböző területeire eltérően reagálnak a megkérdezettek. A legnagyobb nehézséget az új – leginkább az ellenőrzésekhez kapcsolódó – adminisztrációs eszközök bevezetése miatti terhelés jelenti a megkérdezetteknek. Minden három kollégából kettőnek okoznak jelentős feszültséget ezek.

Az új IT-eszközök elterjedését azonban majdnem annyian érzik pozitívnak, mint ahányan fenyegetőnek. A válaszadók 40%-ot kissé meghaladó része szerint közepesnél nagyobb, miközben 40%-nál valamivel alacsonyabb arányban vélik úgy, hogy a közepesnél kisebb mértékű fenyegetést jelent az IT-technológia. A válaszadók megosztottsága utalhat arra, hogy a várakozások és a félelmek egyszerre vannak jelen a kérdéskörrel kapcsolatban. Ez a változás két irányba is kifuthat. A rutinmunkák csökkenése feleslegessé teheti a könyvelők munkáját, de lehet, hogy a jövőben jobban fókuszálhatnak majd a kreatívabb, tanácsadás jellegű feladatokra. Nem önmagukban a technológiai fejlesztések jelentenek nehézséget a szakembereknek, hanem azok, amelyek növelik az adminisztrációs terhelést. Az informatikai változásokhoz hasonlóan megosztja a válaszadókat a szakma megszűnésétől való félelem. A válaszadók közel fele sokat foglalkozik ezzel a problémával.
Egyharmadukat viszont nem nagyon foglalkoztatja a kérdés, és több mint egytizedük nem gondolt még erre egyáltalán. Vagyis bár nem tekintik biztosnak a szakma megszűnését, és nem nyomasztja őket ez a lehetőség, de többségük úgy véli, hogy a hagyományos könyvelés megszűnése valószínű lehetőség.

A válaszadók háromnegyede a szakma összefogásának hiányát nagyon kritikusan értékeli, mert így a szakma nem képes jelentős befolyást gyakorolni a döntésekre.

Miközben a közös fellépést kritikusan szemlélik a megkérdezettek, egyéni alkalmazkodási képességükkel kapcsolatban bizakodóbbak. Csak nagyon kis számban voltak azok, akik úgy érzik teljesen elbuktak az alkalmazkodásban, és csak minden 15. válaszadó alkalmazkodik közepesnél rosszabbul. Közepesnél jobban alkalmazkodik a válaszadók csaknem háromnegyede.

Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatások, eszközök segíthetnék alkalmazkodásukat, illetve, hogy ők maguk mit tesznek meg ennek érdekében, a választ adók a szakmai továbbképzéseken túl igényelnének informatikai oktatást és közvetlen informatikai tanácsadást is. Bíznak abban, hogy a hatékony érdekképviselet segítene az adminisztráció csökkentésében, és abban, hogy a döntések ne hatásvizsgálat nélkül az érintettek feje felett szülessenek meg.

Többen hangsúlyozták, hogy az érdekképviselet fontos célterülete lehetne a szakma presztízsének növelése a piaci szereplők körében, a zugkönyvelők kiszűrése, az ügyfelek elvárásainak menedzselése. Azt is többen felvetették, hogy az egyesületnek a szűken vett szakmán túl az általuk kiszolgált kis- és mikró vállalkozások érdekeit is képviselni kellene, mert e kör jelentős része nem áll készen a változásokra, amelyről a döntéshozók – úgy tűnik – nem tudnak.

A válaszokból pozitív kép rajzolódott ki a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében megtett saját lépésekről is. Jól látszik, hogy a szakmának vannak elképzelései a szükséges teendőkről: ezek között megtaláljuk az önfejlesztést, a számítástechnikai ismeretek megszerzését, az informatikai beruházásokat, a szervezetfejlesztést, az ügyfelek fejlesztését és az új szakmai irányok feltérképezését. A lemondást, meghátrálást takaró néhány válasz hátterében felfedezhetjük a demográfiai okokat (idősebb válaszadó) és éppen a változások miatt fellépő időhiányt, amely a fejlesztések gátja lehet.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.