Hogyan számoljuk el a félkész projekteket év végén?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A félkész projektekhez kapcsolódó, az adott tárgyidőszakot jogosan érintő bevételek és költségek megfelelő meghatározása és helyes könyvelése sokszor nem könnyű feladat. A jelentősége viszont nagy, hiszen ezek a tételek alakítják ki az ilyen cégek év végi beszámolójában bemutatott nyereséget, veszteséget.
A szerződés vizsgálata
A projektszerződés kapcsán fontos látni, hogy vannak-e részteljesítések, vagy az egész projekt csak a lezáráskor teljesül. Bár az ilyen szerződések „részteljesítésekről” beszélnek, ez a megfogalmazás azonban csak a teljes projekthez viszonyított műszaki tartalomra utal. Számviteli szempontból a részteljesítések valójában külön kisebb projektekre bontják a teljes tevékenységet, amely kisebb projektekre vonatkozóan kell a bevételek és a költségek összhangját megteremteni. Az előleg átadása kizárólag finanszírozási kérdés, semmilyen módon nem érinti a korábban említett teljesítéseket. Ennek megfelelően természetesen eredményhatása sem lehet, a kapott előleget kötelezettségként kell a teljesítésig a könyvekben nyilvántartani.
A befejezetlen termelés aktiválása
A mérlegfordulónapon még nem teljesített, félkész projektekkel már költségek merültek fel a vállalkozásnál, azonban a bevételek még nem jelentkeztek. A számviteli törvény előírásai szerint ezeket a félkész projekteket mint befejezetlen termelés, befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként kell az év végén nyilvántartásba venni a saját termelésű készletek állományváltozása eredményszámlával szemben. Az önköltségen történő aktiválás eredményt növel ugyan, de az eredménynövekedés mértéke megegyezik a felmerült költségek értékével. Ebből adódóan a le nem zárt projekten a tárgyidőszakban a vállalkozás nem mutathat ki elért nyereséget a könyveiben.
Alvállalkozói teljesítés és ütemezési problémák
Az alvállalkozók igénybevétele kapcsán szót kell ejteni a teljesítések ütemezésének problémaköréről. Amennyiben mind az alvállalkozói oldalon, mint a megrendelővel kötött kimenő szerződések oldalán részteljesítések kerültek definiálásra, a legszerencsésebb, ha ezek műszaki tartalma megegyezik.
Ha a fővállalkozó hamarabb és/vagy kisebb egységekben veszi át a teljesítményeket az alvállalkozóitól, mint ahogyan tőle a megrendelő a teljesítést várja, akkor az átvett alvállalkozói részteljesítéseket költségként, ráfordításként kell elszámolni, egy esetleges év végi záráskor befejezetlen termelésként aktiválni, majd a teljes kimenő teljesítmény elfogadtatásakor, a könyvelt bevétellel egyidejűleg ráfordításként kivezetni.
Problémásabbnak tekinthető az az eset, ha a kimenő teljesítmény elfogadtatása történik meg hamarabb, mint a bejövő alvállalkozói teljesítmények átvétele. Ezt az esetet már nehezebb a számvitelben kezelni, ami alapvetően abból adódik, hogy az ilyen ütemezések szerződésbe foglalásának polgári jogi háttere meglehetősen aggályos. Ha a bevétel elszámolása már megtörtént és úgy kerül sor az év zárására, hogy a kapcsolódó költségeké még nem, akkor a jogi aggályoktól függetlenül az összemérés elvének jegyében az eredményt valamilyen módon ki kell igazítani. Ezt a fajta alvállalkozói teljesítményt nem számlázott szállításként lehet a könyvekbe felvenni, ami megteremti a már kiszámlázott bevételhez kapcsolódó ráfordítást.
A félkész projektek év végi számviteli elszámolásairól Kardos Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2013/06. számában megjelent cikkében.
