Időbeli elhatárolások a gyakorlatban (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatot indít az időbeli elhatárolás szabályairól és ezek gyakorlati alkalmazásáról legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklapban a transzferárazással kapcsolatos feladatokról, az amortizáció elszámolásáról és a startup adóalap-kedvezményről is olvashat.

A gazdálkodó szervezeteknél az üzleti év során számos olyan gazdasági esemény következik be, amelyek hatásai nem csak az adott üzleti évet érintik. Ezeknél az ügyleteknél minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az eredményre gyakorolt hatást mely üzleti évben, illetve években kell figyelembe venni. Ennek eldöntéséhez nyújt segítséget a számviteli törvény által megfogalmazott időbeli elhatárolás elve, valamint az ehhez kapcsolódó tételes törvényi szabályozás. A szaklap Időbeli elhatárolások a gyakorlatban című, most induló cikksorozata az időbeli elhatárolás szabályait és ezek gyakorlati alkalmazását foglalja össze; az első részében az időbeli elhatárolások általános szabályai, a bevételek, valamint a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai kerülnek ismertetésre.

A kapcsolt vállalkozások esetében a könyvvizsgálat egyik fontos területe kell, hogy legyen a transzferár-szabályok helyes alkalmazása, a transzferár-nyilvántartások megléte. A helytelen jogalkalmazásból eredő hibák, hiányosságok, bírságok eszköz-forrásra gyakorolt hatása jelentős lehet, fontos tehát az audit során a megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat elvégezni e tekintetben is. A 2018-as adóévtől alkalmazandó új szabályrendszer pedig új kihívás elé állíthatja a már gyakorlott könyvvizsgálót is. A transzferár-nyilvántartások ellenőrzése a könyvvizsgálat során igen fontos, a vállalkozás részéről a kapcsolt cégstruktúra összeállítása sokrétű, nagy szakértelmet igénylő feladat. Ebben segít a szaklap most induló, Transzferárról könyvvizsgálói szemmel című sorozata.

A vállalkozások gazdasági gyakorlatában az értékcsökkenéssel kapcsolatos elszámolási feladatok rutinműveletnek minősülnek, azonban sok esetben a gyakorlatban előforduló módozatok, melyek az elszámolásokra vagy értékmegállapításokra hatnak, gondolkodóba ejthetik a gyakorló szakembert. Az Amortizációs kérdések a vállalkozások gyakorlatában című cikkben a szerző pár tipikus esetet dolgoz fel, a gyakorlati megoldásokat előtérbe helyezve.

Az innovatív, új üzleti modellel, esetleg termékkel a piacra lépő kezdő vállalkozások legtöbbször már a kezdeti időszaktól forráshiánnyal küzdenek. Erre sokszor egy befektető által hozott tőke a legjobb megoldás. Ennek a befektetésnek az elősegítésére a befektető adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A Startup adóalap-kedvezmény a társasági adóban című írásban erről olvashatnak.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/3. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).