IFRS-átállás: egy hét maradt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.


Az IFRS az angol International Financial Reporting Standards szavak rövidítése, melyet nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdnek fordíthatunk. A kifejezés olyan számviteli keretelvekre utal, amelyeket globálisan használhatnak a vállalkozások, így egységes és összehasonlítható pénzügyi kimutatásokat kapunk. Az IFRS-t azok a magyar cégek alkalmazhatják egyedi beszámolójukra, amelyek anyavállalata is így konszolidálja leányvállalatait, vagy amelyek részvényeit bevezették az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik tagállamának szabályozott piacára.

Azoknak a vállalkozásoknak, akik 2017-től szeretnének áttérni, ezt az áttérés napja (vagyis az első IFRS szerint beszámoló üzleti évének első napja) előtt legalább 90 nappal kell bejelenteniük az adóhatóság, a statisztikai hivatal és bizonyos esetekben az MNB felé is. Azok számára, akik az IFRS-t 2017. január 1. napjától szeretnék alkalmazni, a bejelentés határideje október 2-a. Aki ezt elmulasztja, nem térhet át 2017-ben.

Az áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló IFRS minősítésű könyvvizsgáló jelentésével. A könyvvizsgálói jelentés bizonyítja, hogy a vállalkozás rendelkezik:

  • IFRS minősítésű mérlegképes könyvelő alkalmazottal vagy külső partnerrel,
  • IFRS szerinti jóváhagyott számviteli politikával‎,
  • az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS szerinti mérleggel (vagyis 2016-os évre vonatkozó IFRS mérleggel, amihez az azt megelőző év adatait, tehát a 2015-ös adatokat is át kell forgatni),
  • továbbá azt, hogy a cég jogosult és felkészült az IFRS szerinti könyvvezetésre.

A cégnek is nyilatkoznia kell arról miért tér át az IFRS-re: anyavállalata vagy tőzsdei státusza miatt. „Hazánkban várhatóan az anyavállalati IFRS konszolidáció miatt áttérők száma lesz a magasabb” – emelte ki Siklós Márta. Ezeknek a cégeknek tehát azt kell igazolniuk, hogy anyavállalatuk, amely IFRS szerint készíti a konszolidált beszámolóját, a teljes körű konszolidációs körbe őket is bevonja, ezért szükséges, hogy a szóban forgó leányvállalat is ennek megfelelően járjon el. A nyilatkozatban ki kell térni arra is, hogy az anyavállalat ‎elkészítette és a leányvállalat rendelkezésére bocsátotta a konszern IFRS elvek szerinti számviteli politikáját, melyet a leányvállalat megismert és a könyvvezetése során alkalmaz. 

 

Adópolitikai megfontolások miatt az IFRS szerinti könyvvezetés nem eredményezhet kevesebb adóbevételt a költségvetésben, ezért az áttérő cégek társasági adóját 2 évre (az áttérés évére és a következő évre) befagyasztják, és adóminimumot alkalmaznak.

Mivel a teljes számviteli rendszer átállítása komoly feladat, és nem árt a várható hatásokat előre feltérképezni, ezért azoknak is érdemes lehet a bevezetést megelőző időszakban dupla könyvvezetést készíteni, akik még csak gondolkodnak az áttérésen. Azoknak, akik a hivatalos IFRS áttérést 2018-ra tervezik, a 2016-os és 2017-es üzleti évek pénzügyi adatainak IFRS szerinti előkészítésére és bemutatására lesz szükségük, vagyis számukra ez semmiképpen nem felesleges erőfeszítés.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Sokaknak nem lesz kötelező, de mégis megéri folytatni_Niveus

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak. Azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.