Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel elfogadta a számviteli törvény jövő évi változásait is.
Az üzleti év meghatározása
A jogszabályok harmonizálása céljából módosításra került az üzleti év meghatározása a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás esetén. Az üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén továbbra is az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
A változás arra az esetre vonatkozik, ha a felszámolási vagy végelszámolási eljárás végén a gazdálkodó mégsem szűnik meg, hanem továbbműködik. Ekkor az eljárás befejezését követő üzleti év nem az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól induló időszak, hanem a felszámolási, végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
Könyvvezetés és beszámoló készítés USA dollárban
A számviteli törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az euró mellett az USA dollárt is feltétel nélkül válasszák mint a könyvvezetés és beszámoló készítés pénznemét. Ehhez az szükséges, hogy a vállalkozó az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítse, és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölje meg. A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő 5. üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
Saját tőkével kapcsolatos változások
Számos, számviteli törvényen kívüli jogszabály hivatkozik a saját tőke értékére. A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az üzleti év során felmerülő, saját tőkét érintő információigény hivatalos igazolására a közbenső mérleg alkalmas. A számviteli törvény új szakasza szerint „ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni”.
A gazdasági társaságok tulajdonosainak jogviszonya számos okból szűnhet meg. Ekkor a tagokat a részesedéssel arányos társasági vagyon illeti meg. A számviteli törvény eddig nem volt teljesen összhangban a társasági joggal, mert eddig a jegyzett tőkén felüli vagyon tekintetében csak az arányos tőketartalék és az arányos eredménytartalék elszámolására tartalmazott szabályt.
A módosítás értelmében a jövőben az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Az elszámolást akkor is el kell végezni, ha azzal az eredménytartalék negatívvá válik, vagy a meglévő negatív egyenleg tovább nő.
A gazdasági társaságok a jóváhagyott osztalékot, részesedést, kamatozó részvények kamatát jellemzően pénzben fizetik ki. A jogszabályok azonban nem tiltják, hogy ez az elszámolás ne pénz formájában, hanem egyéb eszközátadással (tárgyi eszközök, értékpapírok stb.) valósuljon meg. A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy ezekben az esetekben a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy az így kivezetett eszköz könyv szerinti értékét ráfordításként, az osztalék teljesítésekor figyelembe vett értékét pedig bevételként kell elszámolni.
Devizás értékelés esetén választott árfolyam
A devizás eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározásakor választható két fő számviteli árfolyam a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam. Egyéb jogszabályok – például az áfatörvény – lehetővé teszik az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos árfolyam választását is. A számviteli törvény módosítása – ehhez igazodóan – a továbbiakban lehetővé teszi, hogy a vállalkozó a számviteli politikában az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamát jelölje meg választott árfolyamként.
Devizahitelhez kapcsolódó halasztott ráfordítás
A számviteli törvény lehetőséget biztosít a beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások év végi átértékeléséből származó árfolyamveszteségének elhatárolására. Az így elszámolt, halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell szüntetni, ha a devizatartozást teljes összegében visszafizették.
A számviteli törvény módosítása lehetővé teszi, hogy ezen devizás tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a vállalkozó a halasztott ráfordítás összegét a főszabálytól eltérően, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben szüntesse meg.
Átváltozó kötvény
A társasági joggal való összhang megteremtése érdekében a számviteli törvényben bevezetésre kerül az átváltozó kötvény fogalma. Az átváltoztatható kötvény olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes vagy a részvénytársaság igazgatósága kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltozó kötvény olyan névre szóló kötvény, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át.
Behajtási költségátalány a szerződés késedelmes teljesítése esetén
A hatályos Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jén hatályba lépő módosítása szerint gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetében, ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.
E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Ettől a rendelkezéstől eltérő szerződéses kikötés semmis. A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy ezt a behajtási költségátalányt – a késedelmi kamat elszámolásához hasonlóan – az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
Konszolidáció
Duplájára emelkedtek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülést biztosító értékhatárok. A módosítás szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
Kötelező könyvvizsgálat
A korábbi törvénymódosítás nyomán a kötelező könyvvizsgálat árbevételi értékhatára 2014-től 300 millió forintra nő. Eszerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Új szabályként ezt a mentesítést nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.
Online pénztárgépek
A törvénymódosítás felhatalmazza a számviteli szabályozásért felelős minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás elszámolásának részletes szabályait.
Új korszak kezdődött a magyar bankszektorban: a fizetési kérelem általános bevezetése áprilistól lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók részére is, hogy olcsón és egyszerűen intézhessék elektronikus fizetési tranzakcióikat – olvasható a Szamlazz.hu Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
