Ismerje meg a vagyonkezelés számvitelét! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli tanácsadó áttekinti a vagyonkezelés fogalmát, tartalmát és jogszabályi hátterét, valamint a kapcsolódó alapvető számviteli elszámolási előírásokat. A szaklap legfrissebb, 2016/10-es száma itt rendelhető meg.


Vagyonkezelés fogalma alatt egyre több mindent kell értenünk. A klasszikus állami és önkormányzati vagyonnal, köztulajdonnal történő gazdálkodás jól szabályozott formája mellett a Ptk. családjogi rendelkezésein túl megjelent a magántulajdonra vonatkozó bizalmi vagyonkezelés is, azonban ez utóbbi széles körű elterjedéséhez még évek szükségesek. Bár az állami és önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó vagyonkezelés nem új keletű dolog, mégis vannak olyan, akár állami tulajdonban is lévő gazdasági társaságok, melyek a közigazgatási „reformokat” kísérő intézményi átalakítások és közfeladatok újraelosztása során találkoznak először a vagyonkezelés jogintézményével, és ahogy az lenni szokott, a rendelkezésre álló felkészülési idő igen rövid. A Számviteli tanácsadó A vagyonkezelés számvitele című írásában röviden áttekinti a vagyonkezelés fogalmát, tartalmát és a jogszabályi hátterét, valamint a kapcsolódó alapvető számviteli elszámolási előírásokat.

Tapasztalatunk szerint az utóbbi időszakban az adóellenőrzések során új kontextusban kerül elő a transzferár. Egyre ritkább, hogy csak azt ellenőrzik, megfelelő számban elkészültek-e a transzferár-dokumentációk, miközben egyre gyakrabban alapos tartalmi vizsgálatot, és több esetben az árazásra, árképzési metódusra vonatkozó lényegi megállapításokat láthatunk. Fontos, hogy az adózók is túllépjenek azon, hogy a transzferárakhoz kapcsolódó kötelezettségeket adminisztratív feladatnak tekintsék, és a kapcsolódó adókockázatokat helyükön kezelve, tartalmi kérdésként foglalkozzanak a transzferárazással. Ebben nyújt érdemi segítséget a szaklap A tartalom elsődlegessége a formával szemben – a transzferárazásban is című cikke.

Az állami támogatások elszámolása az IFRS-ben címet viselő írásból kiderül: az IAS 20 standard nem kizárólag az állami támogatások elszámolását, hanem az állami közreműködéssel kapcsolatos fogalmakat és közzétételeket is szabályozza; a részletek ismertetésén túl a szerző példákkal illusztrálja a tudnivalókat.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában folytatódik a mezőgazdasági könyvvizsgálat sajátosságait ismertető, és a kórházi kontrolling gyakorlatát bemutató sorozat is. A Számviteli tanácsadó 2016/10-es számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).