Könyvelő a bíróság előtt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy társaság működésében kulcsszerepet játszik a társaság nyilvántartásainak vezetéséért, az adóügyek viteléért felelős könyvelő. Ennek alapján egy esetleges adóhiány vagy más szabálytalanság megállapítását követően gyakran merül fel a könyvelő felelőssége.

Munkaviszony keretében végzett könyvvitel esetén a felelősségre a Munka Törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak. Amennyiben a jogviszonyt a felek közötti megállapodás hozza létre, a felelősséget a Polgári Törvénykönyv, illetve a könyvelési szerződés szabályozza.

A felelősség elemei

A Polgári Törvénykönyv a kártérítési felelősség négy együttes feltételét tartalmazza:

1. Jogellenesség: Jogellenes, károkozó magatartás a könyvelési jogviszonyban a szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése. Ennek alapján fontos pontosan meghatározni a szerződésben, hogy a jogszabályban foglaltakon túl mely kötelezettségek terhelik a könyvelőt és melyek az ügyfelet. Tipikus szerződésszegés ezen jogviszonyokban a bevallások, illetve a határidők elmulasztása, az adatok hibás feldolgozása.
2. Felróhatóság: A felróhatóság alapja, hogy polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A könyvelőtől mint szakértelemmel rendelkező személytől például elvárható, hogy ne könyveljen nyilvánvalóan formai hibás számla alapján, azonban tartalmi hibás számlák felismerése nem várható el a könyvelőtől.
3. Kár: A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kár nem a jogellenes magatartás elkövetésével, nem az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésével, hanem akkor következik be, amikor az adótartozást, az adóbíróságot, illetve a késedelmi pótlékot vagy legalábbis annak egy részét megfizetik. Az egységes bírói gyakorlat szerint az adófizetési kötelezettség keletkezése és annak teljesítése nem minősíthető kárnak. Ugyanez igaz az adóhiány megállapítása esetén kiszabott késedelmi pótlékra is, amely a meg nem fizetett adó használatáért fizetett összeg. A kiszabott adóbírság azonban már egy szankcióként alkalmazott intézkedés, amely valóban az adózó vagyonát csökkenti, és így beletartozhat a kár fogalmába.
4. Okozati összefüggés: a szerződésszegés és a bekövetkezett kár között.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények
2013. 08. 22. Online pénztárgépek a gyakorlatban – amit az átállásról tudni kell

Az állandó meghatalmazott és az ellenjegyző adótanácsadó mögöttes felelőssége

Korábban az Art. kimondta, hogy az állandó meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. 2012-től azonban az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége kikerült az Art. rendelkezései közül, vagyis jelenleg a képviselő nem szankcionálható mulasztási bírsággal.

Az Art. azonban továbbra is tartalmazza az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő mögöttes felelősségét.

A könyvviteli szolgáltatást végzők polgári jogi felelősségéről Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2013/07-08. számában megjelent cikkében.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

 

---