Még a könyvvizsgálók gazdálkodása sem hibátlan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Állami Számvevőszék szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű.


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése feltárta, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű, elnöke nem biztosította maradéktalanul a személyes adatok védelmét, és közzétételi kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, emiatt az átláthatóság nem volt biztosított – állapította meg a 2012-2014-es időszakra vonatkozó ellenőrzés eredményét összefoglaló csütörtökön kiadott közleményében a hatóság. 

A költségvetési támogatásokat viszont szabályszerűen használta fel és számolta el a kamara – tette hozzá a jelentés. 

Az 1997-ben alakult Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodását az ÁSZ most először ellenőrizte.

A kamara a működését döntő részben a könyvvizsgálók tagdíjaiból és a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díjaiból finanszírozta. Ezek a bevételek a kamarai tagok létszámával arányosan évről évre csökkentek, a 2012. évi 659,7 millió forintról 2014-re 594,7 millió forintra. 2012-ről 2014-re a bevételek 925,2 millió forintról 756,7 millió forintra, a kiadások 956,8 millióról 751,6 millió forintra, a mérlegfőösszeg pedig 1 milliárd 399 millió forintról 1 milliárd 374,6 millió forintra csökkent. A kamara  2012-2014 között összesen 56,5 millió forint költségvetési támogatást kapott. 

 

A közlemény szerint a 2013. évi beszámolóban nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően szerepeltettek költségvetési támogatási összeget. A felújítási, beruházási ráfordítások elszámolása nem teljes körűen felelt meg a jogszabály, az alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseinek.

A vizsgálat szerint az igénybe vett és egyéb szolgáltatások költségei, a személyi jellegű ráfordítások elszámolása sem felelt meg a számviteli törvény és belső szabályzatok előírásainak, mert a kamara nem saját nevére szóló bizonylatokat vett be a könyveibe, ami ellentétes volt a számviteli politikában előírtakkal, továbbá a kifizetések előtt nem utalványoztak. A kamarai tisztségviselőknek fizetett tiszteletdíjak meghatározása és elszámolása sem felelt meg a vonatkozó törvényben és a belső szabályzatokban előírtaknak. 

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a kamara nem tartotta be maradéktalanul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit. A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségeket sem teljesítették teljes körűen, a kamara részesedésével működő Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft. adatait nem tették közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosították. 

Az ÁSZ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének 6, főtitkárának pedig további 9 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Sokaknak nem lesz kötelező, de mégis megéri folytatni_Niveus

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak. Azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.