Az IFRS bevezetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.


Az IFRS az IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozások számára, hogy IFRS szerinti beszámolót készítsenek.

A folyamat menetének lényege a következő:

  • A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület kiadja az IFRS-eket, melyek keretjellegű elveket, értelmezéseket, és számviteli standardokat tartalmaz.

  • Az Európai Parlament és a Tanács az1606/2002/EK rendeletben határozza meg, hogy mely IFRS-eket hagy jóvá az Európai Unió és az EGT tagállamok területén történő alkalmazásra. (Megjegyzem, hogy Svájcban is ezeket használják.) A rendelet kimondja, hogy a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás céljával, a nyilvánosan működő társaságoktól meg kell követelni, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásaik elkészítésekor egy magas színvonalú, egységes nemzetközi számviteli standardrendszert alkalmazzanak.

  • A tagországok számára meghatározták, hogy mely cégek számára kötelező az IFRS-ek alkalmazása, és melyek azok a cégek, akik egyedileg választhatják.

Az EU által elfogadott IFRS-ek nem teljesen azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel, mert fenntartják maguknak a jogot, hogy egyes IFRS-eket nem fogadnak be és maga az eljárás is hosszadalmas.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A.§-a szerint 2016. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

 

2017. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

e) a számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

f) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A felsorolásból látható, hogy jövő évtől kezdve az IFRS-t szabadon választó cégek köre kibővül. A saját döntésüktől és felkészülésüktől függ.

Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell alkalmazni. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának következményeként a belföldi cégek és a külföldi vállalatok éves beszámolói (pénzügyi jelentései) összehasonlíthatók lesznek.

Magyarországon jelenleg csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező az IFRS-ek alkalmazása.

2017. január 1-től azonban kötelezően alkalmazni kell Magyarországon is az éves beszámoló elkészítése során az IFRS-eket annak a vállalkozónak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

Az IFRS alkalmazása nem érintheti a társasági adó és az iparűzési adó alapját. Éppen ezért a társasági adóról szóló törvénybe beiktattak egy II/A. fejezetet „az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózóra vonatkozó különös rendelkezésekről”.

Az IFRS alkalmazásához bejelentési kötelezettség is kapcsolódik, – az áttérést megelőző 90 nappal előbb, – melyet megelőz az áttérő felkészültségét ellenőrző IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló jelentése.

Sajnos az IFRS alkalmazásához szükséges előírások több külön törvényben találhatók meg.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

Beszámoló összeállítása IFRS szerint

Az EU-ban nemcsak munkavállalók szabad áramlása és letelepedése lehetséges, hanem a vállalkozások más tagállamban történő alapítása, átalakulása, székhelyáthelyezés (székhely lehet: bejegyzett iroda vagy tényleges üzletvezetés helye) is. Utóbbi tekintetében azonban a nemzetközi magánjogi rendelkezéseket, valamint a fogadó tagállam társasági jogi szabályait sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ez határozza meg az illetőséget, mely az adójogi szabályokra is kihatással van. Összetett kérdés, a jogszabályok összefüggnek egymással.

2021. december 1.

Magyar számvitel a recesszió utáni konjunktúrában

A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.

2021. november 22.

Elektronikus számlázás lehetőségei 2021-ben

Számlázni márpedig kell, mondhatjuk egy kicsit átalakítva a latin szólást. De hogyan és milyen módszerrel és technikával, az nagyon sokat változott az elmúlt években. A számlatömb elkezdett egyre inkább háttérbe szorulni, és az informatika fejlődésével eljutottunk oda, hogy akár mobiltelefonnal is képesek vagyunk számlát kiállítani és a kiállított számlát elektronikusan megküldeni. Elektronikusan számlázni számos módszerrel lehet, az elektronikus számla számos módon jelenhet meg.