Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (III. rész)


A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.

Releváns jogszabályok:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről

A sorozat előző részeit itt találja.

Adóigazgatási azonosításra alkalmasság feltételei

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: Számlarendelet) 15. §-a értelmében a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által kibocsátott számlának a Számlarendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesülése mellett az alábbiakat kell teljesítenie ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön (vagyis az adóhatóság elfogadja számlaként):

  • A meghatalmazottnak a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére kell bocsátania a számlát.
    • Papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazottnak a számla másolatát haladéktalanul el kell juttatnia a számlakibocsátásra kötelezettnek.
    • Elektronikus számla esetében a meghatalmazottnak elektronikus formában kell a számlát haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére bocsátania.
  • Számlázóprogrammal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.
    • A meghatalmazottnak az előre meghatározott sorszámtartományon belül kell biztosítania a Számlarendelet által előírt kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást.
    • Ebből következően, ha saját nevében is kibocsát számlát, akkor ezt a meghatalmazotti számlázásra kijelölt sorszámtartománytól elkülönült sorszámtartományból kell megtennie.
    • Ha pedig egy meghatalmazott több meghatalmazótól is átvállalja a számlakibocsátást, akkor mindegyik meghatalmazó részére különálló sorszámtartományt kell biztosítania.
    • A NAV honlapján közzétett „Számlázó Fejlesztői Ajánlás” is tartalmazza, hogy meghatalmazó partnerenként eltérő sorszámtartományt kell használni. A sorszámozás folyamatosságát, ismétlés- és kihagyásmentességét az egyes adózókra vonatkozóan kell biztosítani.
    • Az elkülönítés módjára nézve nincs jogszabályi előírás. Kezdődhet mindegyik sorszámtartomány számozása 1-essel, de ekkor valamilyen elő- vagy utótag használatával kell biztosítani az elkülönítést.

A Számlarendelet előírásaiból levezethető, hogy a meghatalmazott számlatömbből kibocsátott számla esetén is külön-külön tömbből állíthatja csak ki az egyes meghatalmazók (és a saját) számláit. A Számlarendelet 3. §-a ugyanis előírja, hogy a nyomtatvány beszerzője rendelkezzen a 6. § (3) bekezdés szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá azt is, hogy a nyomtatványt a 7. § szerint szigorú számadású nyomtatványként kezeljék. Mivel a számlakibocsátási kötelezettség átvállalása esetén a számlázáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséért továbbra is a szállító felelős, neki kell rendelkeznie a beszerzési számlával, továbbá neki kell a bizonylatokat szigorú számadás alá vonnia.

A nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén az adóalanynak az őt terhelő szigorú számadási kötelezettség miatt a nyomtatványtömbben szereplő tőpéldányokkal is el kell tudnia számolni a megőrzési időn belül, ezért, amikor a nyomtatványtömb betelt, a meghatalmazottnak azt is át kell adnia a meghatalmazója részére

Ha a meghatalmazó által vásárolt számlatömbből másik vállalkozás is kibocsát számlát, vagy a meghatalmazó nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének, az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

A Számlarendelet előírja, hogy az a személy, szervezet, aki vagy amely egyidejűleg több számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az adóigazgatási azonosításra való alkalmasságra vonatkozó kötelezettségeknek megbízónként elkülönített nyilvántartás vezetésével köteles eleget tenni.

Önszámlázás

A meghatalmazotti számlázásnak azt az esetét, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki a számlát, önszámlázásnak nevezzük.

Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján a számla kötelező tartalmi eleme az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki.

Az adóhatóság a 2013/1. Adózási kérdésben kiemeli, hogy az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetnie a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.

Az adóhatóság kifejti továbbá az Adózási kérdésben, hogy az Áfa tv. 169. §-ában idézőjelben szereplő bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni, pl. „önszámlázás” esetén angol/német/francia nyelv használatakor a megfelelő kifejezések: „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”.

Érdekes helyzet áll elő akkor, ha a felek abban állapodnak meg, hogy az alapszámlát a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állítja ki, és kizárólag a korrekciós (módosító, érvénytelenítő) számlák vonatkozásában vállalja át a bizonylatolást a vevő, igénybe vevő. Ilyen esetben az alapszámlán az értékesítő értelemszerűen nem tünteti fel az „önszámlázás” kifejezést, a korrekciós bizonylaton viszont a meghatalmazottnak már fel kell tüntetnie azt.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 5.

Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (VI. rész)

A meghatalmazotti számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásnál speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az ügylet külföldön teljesül, illetve amikor az értékesítő vagy a meghatalmazott külföldi adóalany.