Mely 7 esetben csökken az eredménytartalék? (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számvitelt érintő minden lényeges tudnivaló birtokába juthat egyetlen könyvből: ez a most megjelent, Számvitel A-tól Z-ig 11., átdolgozott kiadása. A szakkönyvből – amelyet itt rendelhet meg – most az eredménytartalék szabályait és kezelésének lehetőségeit idézzük.

Ha a vállalkozás a korábbi időszakban nyereséges volt, az eredménytartalék – és így a saját tőke is – nőhet, veszteséges gazdálkodás esetén az eredménytartalék csökken, s ezáltal a saját tőke is csökken. A veszteséget ugyanis elsődlegesen eredménytartalékból kell megfinanszírozni. Az eredménytartalék tehát a saját tőke változó része. A vállalkozás az eredményfelosztáskor dönthet úgy is, hogy az adózott eredményének egy részét, vagy az egészét – osztalékfizetés helyett – az eredménytartalékba teszi (lásd: eredménytartalék-növelő tételek).

Az eredménytartalék növekszik, ha
a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredménye nyereség, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,
b) a jegyzett tőkét az eredménytartalékkal szemben szállítják le,
c) a veszteség miatti negatív eredménytartalékot tőketartalékból ellentételezik,
d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezik (a növekedés a pénzmozgással egyidejűleg történik),
e) az eredménytartalékból lekötött tartalék összegét visszavezetik a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg jogszabály alapján az eredménytartalékba pénzeszközöket, átvett eszközöket helyeznek.
[Szvt. 37. § (1) bek.].

Az eredménytartalék csökken, ha:
a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredménye veszteség, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,
b) a jegyzett tőkét a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból emelik,
c) az eredménytartalék egy részét, vagy egészét a lekötött tartalékba vezetik át,

d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra vesznek igénybe összeget az eredménytartalékból,
e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetést teljesítenek, a pénzmozgással egyidejűleg,
f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításakor eredménytartalékot vonnak ki (Az eredménytartalék-kivonásnak a jegyzett tőke leszállításával arányosnak kell lennie.),
g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg jogszabály alapján eredménytartalékból pénzeszközöket, eszközöket adnak át [Szvt. 37. § (2) bek.].

Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.

Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét [Szvt. 37. § (5), (6) bek.].

A Számvitel A-tól Z-ig című könyvet itt rendelheti meg.

---