Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elmondhatjuk, hogy a pálinkával, pálinkafőzéssel kapcsolatos számviteli és adózási szabályokról ritkán esik szó. Cikkünkből tájékozódhat a bérfőzési rendszerről, valamint a bérfőzésre és a magánfőzésre vonatkozó szabályokról.
2010. szeptember 27-étől kezdve – bizonyos mennyiségig – adómentesen lehet kizárólag saját felhasználásra otthon és bérfőzésben is pálinkát főzni, illetve főzetni. A házi főzésben előállított pálinka mennyiségének felső korlátja 50 liter 86 százalékos alkoholtartalmú párlat, amely tulajdonképpen megfelel 86 liter 50 fokos alkoholtartalommal bíró pálinkának.
Sajnálkozva mondhatjuk, hogy a törvényi tiltás ellenére az otthonfőzők és a bérfőzetők egy része nem a megengedett mennyiségben készít párlatot, illetve nem a szabályozásnak megfelelő feltételekkel értékesíti.
A jogszabályok szerint pálinkának csak az olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből (ideértve a gyümölcsvelőt is) készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
Fontos kiemelni, hogy ezen előírás értelmében a sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni, még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.
A pálinkafőzés ipari tevékenységnek minősül, de szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, hiszen gyümölcsből állítják elő, éppen ezért mezőgazdasági eredetű párlatnak is nevezhetjük. A kereskedelmi főzdék által előállított termékeket teljes mértékben jövedéki adó sújtja, míg a bérfőzdék italait – bizonyos mennyiségen belül – adómentesség illeti meg.
A bérfőzésre vonatkozó szabályok
A bérfőzési rendszerbe kizárólag az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő természetes személy léphet be, aki saját maga vagy háztartásának valamely tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel, és a gyümölcscefre lepárlását megelőzően a szükséges nyilatkozatokat megtette. Az a természetes személy, aki nem rendelkezik gyümölcstermő területtel, a vásárolt alapanyagot nem főzetheti le bérfőzést végző szeszfőzdében.
Azok a természetes személyek, akik bérfőzés igénybevételére nem jogosultak, csak olyan szeszfőzdében állíttathatnak elő pálinkát, amely nem kizárólag bérfőzést végző üzemként működik, és a tevékenységét nem bérfőzés keretében folytatja. A tevékenységet nem bérfőzés keretében előállító szeszfőzde az előállított párlatot csak 2 litert meg nem haladó göngyölegbe lepalackozva és zárjeggyel ellátva bocsáthatja szabad forgalomba.
A bérfőzési napló a vámhatóság által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, illetőleg – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító kódok felhasználásával – számítógéppel előállított formában vezetett nyilvántartás, amely szigorú számadású bizonylatként kezelendő. A bérfőzési napló részei a gyümölcscefre-átvételi elismervény, a termelési nyilvántartás és a származási igazolvány.
Mivel az adómentes 50 liter mennyiségig a bérfőzetett pálinkát kizárólag a bérfőzető használja fel, az közvetlen fogyasztásra nem értékesíthető és nem ajándékozható el. Kivételesen a pálinka alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető, a párlat származási igazolványának egyidejű átadásával. Ha a párlat értékesítése kistermelőként történik, akkor a bérfőzető köteles az eladott mennyiség után a teljes adómértéket megfizetni, és a palackot pálinkazárjeggyel ellátni.
A magánfőzésre vonatkozó szabályok
A 2010-es törvénymódosítás eredményeként magánszemélyek is birtokolhatnak szeszfőző berendezést, illetve saját részre főzhetnek azzal pálinkát a következő feltételekkel:
A magánfőzéshez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bejelentés szükséges.
A pálinkafőzés számviteli és adózási kérdéseiről Tóth Zsuzsanna ír a Számviteli Tanácsadó 2013/09. számában megjelent cikkében.
