Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Miként szüntethető meg a saját tőke hiánya? (x)
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában a saját tőke hiányának eseteit és ennek megszüntetési lehetőségeit mutatja be. Olvashat még a céltartalékképzésről és annak feloldásáról, az IFRS-re való átállás kihívásairól és az EKÁER-rendszerben elkövetett jellemző adminisztrációs hibákról is. A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.
A gazdasági társaságok sajáttőkehiánya komoly gondot jelenthet a tulajdonosoknak. Amennyiben nem gondoskodnak a tőkehiány megszüntetéséről elsősorban pénzbefizetéssel, abban az esetben el kell határozniuk átalakulásukat vagy jogutód nélküli megszüntetésüket. Amennyiben nem történik meg a saját tőke hiányának a rendezése a fenti módon és a cégbíróság felfigyel erre, törvényességi felügyeletet gyakorolva elindíthatja a gazdasági társaság megszüntetését. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában a saját tőke hiányának eseteit, továbbá a sajáttőkehiány megszüntetésének lehetőségeit mutatja be.
A céltartalékok képzése és annak feloldása fontos feladat az üzleti év zárása során, jelentős mértékben megváltoztathatja a mérlegben a vagyon összegét, az eredménykimutatásban pedig az adózás előtti és az adózott eredményt. A „Céltartalékok képzése és feloldása” című írás példákkal illusztrálva mutatja be az év végi céltartalékképzés sokrétű feladatait, és kitér a céltartalékok felhasználására, feloldására vonatkozó számviteli szabályokra is.
A szaklap folytatja „Az IFRS-re való átállás kihívásai” című sorozatát. Most az átfogó eredménykimutatás elemeire vonatkozóan mutatják be az IFRS szerinti mérleg sajátosságait, összevetve azokat a magyar számviteli szabályokkal. Így közelebb kerülhetünk annak megítéléséhez, hogy egy adott vállalkozásnál az IFRS-re való áttérés milyen jellegű és összegű hatásokat eredményez, valamint milyen számviteli, információs rendszerbeli változtatásokat kell kezdeményezni, kidolgozni.
Új sorozat indult a Számviteli tanácsadó 2016/5.számában az „EKÁER adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai: adminisztrációs hibák és hiányosságok” címmel. Az EKÁER-rögzítés során több olyan adminisztrációs hiba, hiányosság is előfordulhat, mely szabálytalanságot eredményez, és mulasztási bírságot von maga után – ezekre hívja fel a figyelmet többek között a szerző.
A szaklap mindezeken túl folytatja „A gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása” című sorozatát, valamint elkezdi bemutatni a mezőgazdasági könyvvizsgálat sajátosságait.
A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2016/5.számát itt rendelheti meg.
Kapcsolódó cikkek
2024. június 18.
A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
2024. június 14.
KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.