Mikor felel a cégtulajdonos?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaság tulajdonosainak helytállási kötelezettsége korlátlan vagy korlátozott lehet. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tagok korlátolt felelőssége korlátlanná válhat.

Helytállási kötelezettség az egyes társasági formáknál

A tulajdonos helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért korlátlan vagy korlátolt lehet. A közkereseti társaság tagjai a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. A betéti társaságban legalább az egyik tag, a beltag vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag, a kültag a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság tulajdonosának felelőssége korlátolt, azaz a tag a társaság kötelezettségeiért főszabályként nem köteles helytállni.

Helytállási kötelezettség a társaság alapításakor és tőkeemeléskor

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

A társaság tulajdonosai alapításkor, működő társaságba belépéskor, illetve tőkeemeléskor vagyoni hozzájárulás szolgáltatására kötelesek. A társaság rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. A társasági jog tartalmaz néhány garanciális szabályt arra nézve, hogy a tulajdonosok ne fogadjanak el irreálisan magas apportértéket vagyoni hozzájárulásként. Ha az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban elfogadott értéket, akkor a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított 5 éven belül követelheti az apportot szolgáltató tulajdonostól. Ha a tulajdonos a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés 30 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A 30 napos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik.

Helytállási kötelezettség a társaság jogutód nélküli megszűnésekor

Előfordulhat, hogy egy hitelezői követelés a társaság törlését és a vagyonfelosztást követően válik ismertté. Ekkor a megszűnt társaság tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt társaság ki nem elégített tartozásaiért. A megszűnő társasággal szembeni követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.

Ha a tag felelőssége korlátozott volt a társaság működése alatt, akkor ez a felelősség a jogutód nélküli megszűnés esetén is korlátozott marad. Más kérdés az, ha a társaság tagja a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a gazdálkodó jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn. Ebben az esetben a tag ezekért a tartozásokért korlátlanul köteles helytállni.

Kényszertörlési eljárás esetén akkor merülhet fel a korlátozott felelősségű tag felelősségének korlátlanná válása, amennyiben a volt tulajdonos a korlátolt felelősségével visszaélt. A korlátozott felelősséggel való visszaélésnek minősül, ha a tagok tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, vagy olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.

A cégtulajdonosok polgári jogi felelősségéről Dr. Andor Ágnes ír a Számviteli Tanácsadó 2015/01. számában megjelent cikkében.

---