Mit tudhatunk a könyvelői továbbképzésről? (x)

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. április 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A könyvelői továbbképzés új rendszerének tapasztalatait mutatja be többek között friss számában a Számviteli tanácsadó. A szaklap 2018/3-as számát itt rendelheti meg.


A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele tizenöt éves múltra tekint vissza, az első engedélyek kiadására 2002 utolsó negyedévében került sor. Az elmúlt másfél évtized alatt történtek ugyan változások a nyilvántartásba vétel szabályaiban, azonban az alapelvek nem változtak. Kezdetektől fogva elvárás, hogy a nyilvántartásba vettek naprakészen tartsák ismereteiket. A kezdetben kötelező tematikán alapuló továbbképzést 2013-tól felváltotta a kreditpont alapú továbbképzés, amely során a könyvelőknek évente tizenhat kreditpontot kell gyűjteniük. A Számviteli tanácsadó friss számában megjelent A könyvelői továbbképzés másfél évtizede című cikk bemutatja a két rendszer közötti különbségeket, és az új rendszer első öt évének tapasztalatait.

A bankszektor összes szereplőjére egyformán kiszabott mennyiségi előírásoktól a szabályozás eltolódott a differenciált előírások felé, miközben átalakult a felügyeleti rendszer: a tételes szabályok betartásának ellenőrzése helyett a hitelintézetek kockázatkezelésének, kockázati tudatosságának és a kockázatokkal szemben védelmet biztosító tőke létezésének vizsgálata került előtérbe. A szabályozás fejlődése révén egyre nagyobb hangsúlyt kap a hitelintézetek átlátható működése; a folyamat friss trendjeiről is olvashat A bankszabályozás és a Bázeli Bankfelügyelet szabályai című írásban.

A fizetési meghagyásos eljárás hatékonyságát bizonyítja, hogy az eljárások csupán néhány százaléka alakul perré, az esetek döntő többsége néhány héten belül sikeresen lezárul. 2018. január 1-jétől hárommillió forint alatti lejárt pénzkövetelések elsődlegesen fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesíthetők. A Fizetési meghagyásos eljárás: a pénzbehajtás hatékony módja című cikkből kiderülnek a részletek.

A Számviteli tanácsadó 2018/3-as számában a fentieken túl olvashat még a kiva friss változásairól; a fejlesztésre, beruházásra kapott támogatás visszafizetésének könyveléséről; a nem számlázott szállítások könyveléséről és az ügyfélértékelés módszerének a kompetenciagazdálkodásba való beépítésének lehetőségéről. A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.