Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évtől hatályos változásoknak jelentős hatásai lesznek majd a beszámoló-készítésre, az ezt alátámasztó könyvvezetésre és a könyvvizsgálatra egyaránt. Ezen túl bővülni fog a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások köre, új fogalmak jelennek meg a mérlegben, és az eredménykimutatásban, és megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája. A változásokat részletezi a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása.
Az elmúlt évek számviteli törvényi változásait többnyire a más törvényekkel való jogharmonizálás illetve gyakorlati megfontolások vezették. Az okok között megtalálható volt az új Ptk-val való összhang megteremtése, de ilyen megfontolás volt az adminisztrációs egyszerűsítésekre való törekvés is. Ezek a változások részproblémák, részkérdések tekintetében keresték a helyes választ a gyakorlati felvetések kezelésére. A 2016. évi változások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése kapcsán került a törvénybe, egy másik része pedig kihasználva a törvénymódosítás adta lehetőségeket, a korábbi évek hiányosságainak átfogó orvoslására született meg. Ennek következményeként jelentős hatásai lesznek majd e változásoknak a beszámoló készítésre, az ezt alátámasztó könyvvezetésre és a könyvvizsgálatra egyaránt.
2016-tól jelentős mértékben bővülni fog a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások köre, mert a számviteli törvény átvette a könyvvizsgálói kamarai törvény e témára vonatkozó definícióját. A változások kapcsán új fogalmak jelennek meg a mérlegben, eredménykimutatásban egyaránt. Ilyen például a Jelentős tulajdoni részesedés, ami a kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések és az egyéb részesedések között fog elhelyezkedni a mérlegben. Az eredménykimutatás megfelelő sorainak elnevezései is megváltoznak, mert az irányelvtől függetlenül megteremtette a jogalkotó a bevétel és ráfordítás sorok közötti összhangot az összemérhetőség biztosításával. Egyes eredménykimutatás sorok elnevezése nem változott meg, de a tartalma igen. A Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése sor tartalmába belekerült a Tartósan adott kölcsönök értékvesztése is. Ellentmondásnak tűnik, hogy az Adott kölcsönök értékvesztése pénzügyi ráfordítás, de behajthatatlan követeléssé válás esetén az Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a veszteséget.
Az eredménykimutatások formátumai közül megszűnik a kétoldalas változat használatának a lehetősége, így már csak egy fajta összköltség és egy fajta forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatás állítható össze. Törlésre kerülnek a rendkívüli tételek, mert az EU irányelv nem tartalmaz ilyen fogalmat. A megszűntetett rendkívüli tételeket fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások eredménykimutatás sorra kell elszámolni majd a jövőben. Kivételt képeznek a részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat érintő változások, valamint a Tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos egyes tranzakciók, mert azokat a pénzügyi műveletek közé helyezték el. A rendkívüli tételek jelentős számban érintették a halasztott bevételeket és halasztott ráfordításokat az időbeli elhatárolások között. Ebben a kérdésben nincs változás a törvényben, mert amit eddig is halasztani kellett, azt ezután is szükséges lesz. A kiegészítő mellékletben viszont be kell mutatni azokat a tételeket, amelyek kivételes nagyságúnak vagy előfordulásúnak minősülnek. Ezek a minősítések helyettesítik a „rendkívüli” fogalmat a későbbiekben.
Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája, ebből következően megváltozik a nyereségfelosztás rendszere. Az eredménykimutatás az Adózott eredmény kategóriánál ér véget és ez kerül majd be a saját tőkébe. E döntés egyenes következménye lett az osztalékfizetés szabályainak módosítása is. Az osztalékkal kapcsolatos kérdésekben a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. (Időbeli elhatárolás nem értelmezhető a kapott osztaléknál sem.) A tárgyévi döntést az előző évi eredménytartaléknak és az adózott eredménynek az ismeretében lehet meghozni. Számos kérdés vetődik fel az értelmezés kapcsán. Ilyenek:
Mit jelent a szabad eredménytartalék felhasználhatósága a döntés pillanatában?
Hogyan lehet figyelembe venni a döntésig megismert, kapott (járó) osztalékot?
Mire használható fel a pozitív tőketartalék a jövőben?
Miért jutunk számszakilag azonos vagy éppen eltérő végeredményre ugyanolyan feltételek között a maximálisan kifizethető osztalékok tekintetében a 2015. évi és a 2016-tól hatályos szabályok alapján?
Minden beszámolót érintő tartalmi és formai változtatás felveti az összehasonlíthatóság kérdését. A jelenlegi törvényi szabályozás lényegében a vállalkozásokra bízza a tényleges megoldást, mert csak alapvető kérdésekben foglal állást. Az összehasonlíthatóságot az új szabályokhoz való alkalmazkodás módszerével határozza meg az átmeneti rendelkezés. A 2016-ot megelőző üzleti évek adatát az első, új szabályok szerint készített beszámolóban az új szabályok szerint kell bemutatni. A két szabály egyidejű figyelembe vétele alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a 2015-ös beszámoló összeállításával párhuzamosan célszerű a 2015-ös beszámoló adatainak a 2016-os szabályok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba történő besorolása is, ily módon megteremtve a 2016-os beszámoló előző időszak adatát.
A beszámoltatás formája tekintetében is jelentős módosulások történnek 2016-tól az értékhatárok erőteljes felemelése révén. Az elképzelések szerint az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának felemelésével, illetve a mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályokat is figyelembe véve a magyar vállalkozások 96-97%-a ebbe a csoportba tartozhat a jövőben. Ezzel figyelembe vette a jogalkotó az Európai Bizottságnak az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közleményét, amelynek célja a lehető legmagasabb szintű szabályozás megtervezése és kidolgozása volt, ugyanakkor biztosítani kívánták az adminisztrációs terhek csökkentését is.
A kiegészítő melléklet vonatkozásában két jelentős változás történt a törvényben:
A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását.
Rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje, hasonlóan az IFRS megoldáshoz.
További újdonságnak tekinthető az is, hogy összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek a kiegészítő mellékletben. Úgy tűnik, hogy a nettó módon történő elszámolások körének bővülésével (apport elszámolások) a kiegészítő melléklet adatainak tartalma is bővülni fog, mert bemutatandók bruttó adatokkal a nettó módon történt értékpapír elszámolások is.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó szabályok alapvetően csak abban változtak meg, hogy mit szabályoz a törvény és nem az érdemi tartalmat változtatták. Az eddigi előírások azt tartalmazták, hogy mit nem kell bemutatni az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez képest, most viszont azt szabályozták, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének.
Néhány speciális célú módosításra is sor került az irányelv alapján.
Ilyen az üzleti vagy cégérték, ahol a legjelentősebb változás magának a fogalomnak a módosítása volt, valamint az a tény, hogy törlésre került a minősített többséget biztosító befolyás szerzés esetén keletkező üzleti vagy cégérték aktiválásának a lehetősége. Ez a szabály korábban jelentős „játékteret” engedett a vállalkozásoknak és gyakran adóelkerülésre használták az aktiválás lehetőségét.
A törvénymódosítás foglalkozik még „A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés” tartalmának szabályozásával egy teljesen új, külön fejezetben, de a hazai vállalkozásokat ez a téma szinte egyáltalán nem érinti.
A könyvvizsgálói jelentés tartalmának bővítésére azért kellett sort keríteni, mert maga az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de szükséges a könyvvizsgálói vélemény ismerete a befektetőknek, néhány ezzel kapcsolatos aspektusból. A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell, hogy
az Üzleti jelentés összhangja az Szt-vel és más jogszabályokkal megvan-e?
az Üzleti jelentésből tudomására jutott-e lényeges hibás közlés és az milyen jellegű?
Ha az értékpapírt kibocsátó társaság értékpapírjait (EGT-ben) kereskedésre befogadták, akkor üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot kell tennie, amelynek egyes elemeiről a könyvvizsgálónak a jelentésében véleményt kell írnia, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy ezen információkat rendelkezésére bocsátották-e vagy sem.
A cikk írója dr. Veit József egyetemi docens, az Országos Számviteli Bizottság elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 
