Nonprofit? Civil? Egyéb szervezet?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Színes kavalkád fogadja Magyarországon azokat a szervezeteket, amelyek valamilyen önkéntes céllal kezdik meg tevékenységüket, hiszen akár egyszerre lehet valaki nonprofit, civil és egyéb szervezet is. 2014. január 1-jétől már csak közhasznú szervezet végezhet közszolgáltatást Magyarországon.


Besorolás

A magyar jogrendben nincs egységes értelmezés, amely mentén egyértelműen meghatározhatóak lennének a nonprofit kifejezés hatókörébe tartozó szervezetek. Általánosságban elmondható, hogy nonprofitnak minősül minden olyan szervezet, amely intézményesült formában működik (jogi személyiség), független a kormányzattól, a gazdálkodás eredményét a szervezethez tartozók között nem osztja fel, tehát nincs osztalék kifizetés, önszerveződésen, illetve öntevékenységen alapul, illetve nem célja közvetlen politikai hatalom megszerzése és gyakorlása, valamint az egyházi, hitéleti tevékenység végzése.

A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, ezt a formát nevezzük nonprofit gazdasági társaságnak, amely bármely társasági formában alapítható és működtethető.

Civil szervezet a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt kivételével –, valamint az alapítvány.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A számviteli törvény definiálja az egyéb szervezeteket, amelybe beletartozik a társasház, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány stb.

Valójában azonban nem az a kérdés, hogy melyik szervezet melyik kategóriába sorolható be, hanem az, hogy melyik szervezet tekinthető közhasznúnak. A közhasznú besorolást elnyerő szervezetek kapnak ugyanis különböző privilégiumokat, azaz többek között pályázati „elsőbbségeket”, adózási „könnyebbségeket”.

Könyvvezetés és beszámolókészítés

A nonprofit gazdasági társaság kizárólag kettős könyvvezetést, az egyéb szervezetek egyszeres és kettős könyvvezetést is választhatnak. A civiltörvény értelmében közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. A jogszabály minden egyes civil szervezetre előírja, hogy az köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – amennyiben szükséges a könyvvizsgálói jelentéssel egyetemben – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni, illetve közzétenni. A közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek beszámolója ugyanis kiegészül a közhasznúsági melléklettel, amelyben többek között be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, a tevékenységek célcsoportjait és az elért eredményeit, a közhasznú cél szerinti juttatásokat, a vagyon felhasználását.

Közhasznú minősítés

A 2012. január 1-jétől hatályba lépő civiltörvény megszüntette a közhasznúsági minősítés korábbi két kategóriáját. A változtatást megelőzően már közhasznú, illetőleg kiemelten közhasznú minőségben működők egyetemlegesen közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetként működhetnek tovább, és ezen közhasznúságukat 2014. május 31-ig minden további feltétel nélkül megtarthatják, ezt követően azonban meg kell felelniük a civil törvény szerint deklarált új feltételeknek. Abban az esetben, ha a szervezet bejegyzésére csak 2012. január 1-je után kerül, került sor, akkor a közhasznú minősítés kérésére csak két lezárt üzleti év után van lehetőségük, és természetesen ebben az esetben is meg kell felelniük a jogszabályban meghatározott kritériumoknak. A nonprofit gazdasági társaság már az alapításkor is kezdeményezheti a közhasznú jogállás megállapítását.

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Megfelelő erőforrás áll egy szervezet rendelkezésére, amennyiben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

  • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  • a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki egy szervezetnél, amennyiben az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

  • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált bevétel kettő százalékát, vagy
  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  • közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A nonprofit szervezetek számviteli kérdéseiről Dr. Kántor Béla részletesen ír a Számviteli Tanácsadó 2013/06. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Számlázz.hu: itt a vállalkozások közti fizetési kérelem

Új korszak kezdődött a magyar bankszektorban: a fizetési kérelem általános bevezetése áprilistól lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók részére is, hogy olcsón és egyszerűen intézhessék elektronikus fizetési tranzakcióikat – olvasható a Szamlazz.hu Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.