Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (III. rész)

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak? Most a mentesített esetköröket és az adatszolgáltatási kötelezettségeket részletezzük.

Mentesített esetkörök (folytatás)

Széles körben ismert számlakibocsátás alóli mentesítési esetkör kapcsolódik a legkésőbb a teljesítésig készpénzben megfizetett ellenértékhez. Az Áfa tv. vonatkozó előírása szerint, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig (gyűjtőszámlázás esetén az egy napra egybeszámlázott teljesítés napján) készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal (a továbbiakban együtt: készpénz) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. A mentesülés kizárólag akkor alkalmazható, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany vagy adóalanynak nem minősülő jogi személy, az ellenérték adót is tartalmazó összege pedig nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

A nemzetközi légi személyszállításhoz hasonlóan a készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesség sem alkalmazható, ha a vevő, igénybevevő számlát kér: ez esetben az értékesítő köteles számlát kibocsátani az ügyletről.

Az előzőekben taglalt mentesülési esetkörökkel ellentétben a készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesüléskor, ha annak feltételei fennállnak, nem számviteli bizonylatot kell kiállítani, az Áfa tv. 166. §-a ugyanis ebben az esetkörben nyugta kibocsátását írja elő. Az adóalany dönthet úgy, hogy, habár adhatna számla helyett nyugtát, mégis inkább számlát állít ki. Ez a választás főként azon adóalanyok körében vált népszerűvé az elmúlt években, akik, ha nyugtát bocsátanának ki, azt a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet értelmében online pénztárgép alkalmazásával kellene megtenniük.

A készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesülésnél tehát mind a vevő, mind az adóalany részére biztosít lehetőséget a választásra a jogalkotó: ha a vevő kéri, kötelező a számlakibocsátás, ha viszont nem, az adóalany döntésén múlik, hogy nyugta vagy számla kiállítására kerül sor.

Három esetkörben pedig az adóalany még a nyugta kibocsátása alól is mentesül: nem kell nyugtát kibocsátania sajtótermék értékesítéséről, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtásáról, valamint kezelőszemélyzet nélküli automatából történő termékértékesítésről (pl. étel vagy ital stb. értékesítése automatából) és szolgáltatásnyújtásról (pl. parkolás biztosítása mobiltelefonról leadott, arra visszaigazolt üzenettel). A mentesülés akkor is fennáll, ha az értékesítés helyszínén kötelező a pénztárgépes nyugtaadás, például egy kiskereskedelmi üzletben értékesítik a sajtóterméket. Az adóalany mindazonáltal dönthet úgy, hogy a mentesülés ellenére nyugtával bizonylatolja az értékesítést, például az élelmiszerekkel együtt megvásárolt újságot is beüti a pénztáros a pénztárgépbe.

Adatszolgáltatási kötelezettség

Online számla adatszolgáltatás

A 2020. július 1-jétől kiszélesített (és 2021-től gyakorlatilag teljeskörűvé váló) online számla adatszolgáltatás kifejezetten a számlákra vonatkozik, a nyugtákat és számviteli bizonylatokat tehát továbbra sem kell jelenteni az adóhatóság felé. Ez akkor is igaz, ha a számviteli bizonylat előállítása számlázóprogrammal vagy számlanyomtatvány alkalmazásával történik. A NAV honlapján 2020. június 23-án “A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon” címmel megjelent tájékoztatóban ugyanakkor az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az Áfa tv. szerinti számlákat és egyéb számviteli bizonylatokat egyértelmű és utólag is bizonyítható módon el kell különíteni egymástól. Ez számlázóprogrammal történő bizonylatkiállítás esetén történhet a számviteli bizonylatok külön sorszámtartományban való kezelésével.

A tájékoztató szerint más megítélés alá esik, ha a számlakibocsátási kötelezettség alól mentesített ügylet olyan számlán szerepel, amelyen számlakibocsátási és számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel járó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás is van. Ez esetben a bizonylatra (számlára) adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, és az adatszolgáltatás azon ügylet adataira is kiterjed, amelyről egyébként nem is kellene számlát kibocsátani.

PTGSZLAH

Fontos tudni, hogy ha az adóalany saját döntése alapján bocsát ki online pénztárgépes nyugta helyett számlát, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet jelenleg hatályos előírásai értelmében minden egyes ilyen számláról adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a PTGSZLAH adatlapon, a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

E kötelezettség várhatóan 2021. január 1-jétől meg fog szűnni, mivel ezen időponttól kezdve már a nem adóalany partnerek felé kiállított számlákra is kiterjed majd az online számla adatszolgáltatási kötelezettség, ezért az adóhatóság a PTGSZLAH nyomtatvány nélkül is tudni fog ezekről a számlákról.

Összegzés

Belföldön, ellenérték fejében, az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha egyik kivételszabály alá sem tartozik az ügylet, a számlázás kötelező. Előlegfizetés és külföldön teljesített ügylet esetén akkor kell a magyar szabályok szerinti számlát kibocsátani, ha az Áfa tv. vonatkozó kritériumai teljesülnek.

Amennyiben a számlakibocsátás alóli mentesülés valamelyik esetkörébe sorolható az értékesítés, vizsgálni kell, hogy a vevő vagy az értékesítő választása dönti el, számla vagy más bizonylat kibocsátására kerül-e sor. A tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes ügyletek közül azoknál, amelyeknél a számlakibocsátás alól 2020. július 1. után is mentesül az adóalany, a vevő kifejezett kérésére sem kell (bár természetesen lehet) számlát kiállítani. A többi mentesülési esetkörben (nem adóalany vagy adóalany jogi személy által fizetett, 900 000 forint alatti előleg; nemzetközi légiközlekedés; készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesülés), ha a vevő kéri, kötelező számlát kibocsátani.

A készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesülés feltételeinek fennállása esetén a számla helyett nyugtát kell kiállítania az adóalanynak; dönthet azonban úgy, hogy mégis inkább számlát bocsát ki. Utóbbi esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy ha gépi nyugta kiváltására választotta a számlázást, akkor adatszolgáltatási kötelezettség terheli (előreláthatólag már csak 2020. végéig). Az Áfa tv. 165. §-a szerinti többi mentesülési esetben számviteli bizonylattal váltható ki a számlázás. “Átjárás” csak a számla és számviteli bizonylat, illetve számla és nyugta között lehetséges, amikor tehát a számla helyett nyugta kiállítását írja elő az Áfa tv., az nem váltható ki számviteli bizonylattal.

Azon esetkörökben, amikor nem az Áfa tv. 165. §-a alapján mentesül a számlakibocsátás alól az adóalany, hanem mert magának a számlakibocsátási kötelezettségnek a feltételei nem állnak fenn (például adóalanynak, nem adóalany jogi személynek nem minősülő jogalany által fizetett, 900 000 forintot el nem érő előleg), az adóalanyra irányadó szabályok szerint kell bizonylatolni az ügyletet.

Figyeljünk arra, hogy jóllehet az adóalanynak, nem adóalany jogi személynek nem minősülő partnerre és a 900 000 forint alatti értékre vonatkozó feltétel azonos a két esetkörnél, készpénzfizetéshez kapcsolódó mentesülés esetén nyugtát kell kibocsátani, előleg esetén viszont nincs nyugtaadási kötelezettség!

Online számla adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a számlák tekintetében van, nyugtákat és számviteli bizonylatokat nem kell jelenteni. Számlázóprogram vagy számlanyomtatvány alkalmazásával kiállított számviteli bizonylatok esetén azonban biztosítani kell az egyértelmű és bizonyítható elkülönülést a számláktól.


Kapcsolódó cikkek:


Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (I. rész)
2020. szeptember 23.

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?

Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (II. rész)
2020. szeptember 30.

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?