Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások (2. rész)
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások (2. rész)
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolása
2023. július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozásoknak kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazás alapján szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség keletkezését, ami főszabályként gyártó esetén az első forgalomba hozatal, azaz:
- a körforgásos termék tulajdonjogának
- első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy
- külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása,
- ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is;
- a saját célú felhasználás vagy
- az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárból vagy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása.
Saját célú felhasználásnak minősül többek között a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:
- a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
- a számvitelről szóló törvényben meghatározott
- alapkutatás,
- alkalmazott kutatás,
- kísérleti fejlesztés,
- beruházás,
- felújítás vagy
- karbantartás
keretében való felhasználása vagy
- minden más, előbb nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.
Kiemelendő azonban, hogy a körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak.
A gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díj számviteli elszámolása meglehetősen összetett kérdés, hiszen attól függően eltérő a szabályozás, hogy milyen tevékenység miatt merül fel a díjfizetési kötelezettség:
- Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak szintén az értékesítéshez kapcsolódóan kell megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét kell elszámolni.
- Amennyiben a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat megfizetni, akkor azt szintén igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
- Ha számviteli törvényben meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, beruházás, felújítás vagy karbantartás keretében való felhasználás miatt keletkezik díjfizetési kötelezettség, akkor:
- Az alapkutatás és alkalmazott kutatás költségeit, valamint a karbantartás költségeit nem lehet aktiválni, azokat felmerüléskor igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
- A kísérleti fejlesztési költségek tekintetében a vállalkozást választási lehetőség illeti meg, hogy azokat aktiválja-e vagy sem (azaz ez a vállalkozás számviteli politikai döntése).
- A beruházás és a felújítás költségeit kötelező aktiválni.
Visszaváltási díj elszámolása
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép a visszaváltási díjrendszer. A törvénymódosítás az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat is tartalmazza.
Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:
- a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára, és
- a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára.
Az ágazati szabályozás szerint a vállalkozónak meghatározott termék értékesítésekor visszaváltási díjat kell felszámítania, így minden esetben a visszaváltási díjjal növelt ellenértéket kell értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.
- A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a vállalkozónak a koncessziós társaság felé kell megfizetni, melyet a vállalkozónál egyéb ráfordításként kell elszámolni. A fogyasztó visszaváltás esetén a visszaváltási díjat a forgalmazótól, illetve a koncessziós társaságtól is visszakaphatja. Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazó által a fogyasztónak visszafizetett visszaváltási díjat a forgalmazónál egyéb követelésként kell kimutatni, mindaddig, míg az pénzügyileg vagy egyéb más módon nem rendeződik. A forgalmazó által megvásárolt terméknél a belföldi gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi (ugyanis az a termék beszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető), így amikor a termék a forgalmazó részéről értékesítésre kerül, akkor ez a bekerülési érték jelenik meg eladott áruk beszerzési értékeként. Forgalmazóként a termék értékesítésekor a fogyasztótól megkapott visszaváltási díj – az Szt. általános előírása alapján – szintén a termék ellenértékének a részét képezi, így azt is az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.
- Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek esetében azonban a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így ennek az elszámolása a gyártónál a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál – az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek után – a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). A forgalmazónál a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként, míg a fogyasztónak minősülő vállalkozónál anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni.
Építményi jog
A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 2023. június 24-ei hatállyal módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a Ptk.-ban új jogintézményt vezetett be, az építményi jogot.
A Ptk. előírása alapján az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.
Az építményi jog:
- átruházható és jogutódlás tárgya lehet,
- határozott időre alapítható,
- létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen kívül az építményi jognak a jogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges,
- az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozatával a saját javára is alapítható.
A törvénymódosítás a Ptk. új előírása alapján szabályozza az építményi jog számviteli elszámolását. A számviteli törvény új előírása az építményi jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé sorolja be (hasonlóan a bérleti joghoz), így azt a tárgyi eszközök között kell kimutatni, mivel az tartósan (egy éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet.
Mint említettük a Ptk. előírása alapján építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat, azonban az ingatlan tulajdonosánál a saját maga javára alapított építményi jogot nem lehet a könyvekben kimutatni, mert az ingatlan tulajdonjoga magában foglalja az építményi jogot is (más használati jogokhoz hasonlóan).
Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértékét értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni (hasonlóan a bérleti jog eladásához). Az építményi jog ellenértékét egy összegben is meghatározhatják, az összemérés elvéből fakadóan azonban a vállalkozó az adott időszak bevételeként csak olyan bevételeket szerepeltethet, amelyek valóban az adott időszakhoz kapcsolódnak. Ha egy bevétel több időszakhoz is köthető, mint a befektetett eszközök tartós építményi jogának átengedéséért kapott bevétel, akkor a bevételt az érintett időszakok között meg kell osztani, halasztott bevételként el kell határolni. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt lehet megszüntetni. Mivel az építményi jog eladása a Ptk. előírása alapján határozott idejű szerződés alapján történik, így az egy összegben elszámolt és ezek után elhatárolt árbevételt a szerződés futamideje alatt egyenletesen kell feloldani.
A Ptk. előírása alapján az építményi jog ellenértékét időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározhatják. Ebben az esetben az építményi jogért fizetett összeget, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, költségként kell elszámolni.
A cikk szerzője Dr. Füredi-Fülöp Judit okleveles könyvvizsgáló (ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense) és Várkonyiné Dr. Juhász Mária okleveles könyvvizsgáló (ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.