Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozások – és könyvelőik – már dolgoznak a 2015. évi beszámolón, ráadásul a számviteli törvény változásaira is figyelniük kell. Ezért most még inkább fontos, hogy ne sodorjon minket magával a lendület – a „régi rutin”-, és ne válasszunk a törvény lehetséges alternatívái közül az adott cég számára előnytelen megoldást. Az alábbiakban a lehetséges veszélyforrásokra szeretném felhívni a vállalkozók figyelmét. Kezdjük a sort a zárási feladatok népszerűségi listája (valószínűleg) utolsó helyezettjével, a devizás tételek kötelező átértékelésével!
Az érintett vagyonelemek:
részesedések, értékpapírok és ezek értékvesztései,
pénzeszközök,
időbeli elhatárolások,
kötelezettségek.
Sok hiba forrása lehet az átértékelés egyébként is, de akadnak olyan tételek is, amelyeknél előfordulhat, hogy felesleges munkát végeztünk az átértékelésükkel eltöltött időben!
Nézzünk erre néhány példát is!
A Klakk és Frakk Kft Magyarországon alakult és bejegyzett társaság, jegyzett tőkéje 4 millió forint. Az alapítók – egy magyar és egy francia üzletember – 2015, május 14-én befizetnek a társaság elszámolási betétszámlájára, illetve devizaszámlájára 2 millió forintot, illetve 7 ezer eurót. A társasági szerződés kelte napján a társaság választott pénzintézetének középárfolyama 285,72 forint/ euró volt. 2015. május 14-i árfolyam: 286 forint/euró.
A Zűr és Zavar Kft Magyarországon bejegyzett vállalkozás, jegyzett tőkéje 14 millió forint. A társaság egyik tulajdonosa osztrák állampolgár – Bécsben él -, a Kft pénzügyi problémái miatt 20 ezer euró pótbefizetést teljesít. Az összeg 2015. július 10-én érkezett a társaság devizaszámlájára. A számlavezető pénzintézet (választott pénzintézet) aznapi deviza középárfolyama 312 forint volt.
Az Ég és Föld Kft ugyancsak Magyarországon bejegyzett vállalkozás, jegyzett tőkéje 3 ezer euró. A társaság fizetési nehézségekkel küzd, ezért tulajdonosai 5-5 ezer euró pótbefizetést teljesítenek a cég devizaszámlájára történő átutalással. A szóban forgó összegeket 2015. augusztus 5-én, augusztus 6-án írják jóvá a Kft devizaszámláján. A választott pénzintézet deviza középárfolyama az említett napokon: 309, illetve 310 forint volt.
A december 31-ei árfolyam mindhárom Kft esetében 316 forint volt.
Mi a teendője a példaként hozott cégeknek – különös figyelemmel a beszámoló 2015. december 31-ei fordulónapjára?
Egy picit „súgok”: aki már túlesett a mérlegképes tanfolyam számviteli vizsgáján, az tudja, hogy a feladatok mindig tartalmaznak olyan adatot is, ami akár még érdekes is lehet, de ott, a feladat megoldásához semmi szükség rá.
Abban az esetben, ha a létesítő okiratban a társaság forintban határozta meg a törzstőkéjét – mint a példánkban szereplő Klakk és Frakk Kft.-, akkor sincs annak akadálya, hogy a tulajdonosok ezt a törzstőkét (esetleg az emelésére szánt összeget) devizában fizessék. Viszont ilyenkor van még egy nagyon fontos feladatuk: meg kell határozniuk, hogy a befizetési kötelezettségüket milyen értékű devizával teljesítik. „Dörzsölt” cégtulajdonosok az alapítói okiratban, taggyűlési határozatban arra is kitérnek, hogy a fentiek miatt esetlegesen keletkező árfolyam-különbözetet miként kell rendeznie a cégnek. Természetesen ezt nem szavazással vagy pénzfeldobással kell eldönteniük, a számviteli törvény ad támpontokat (egészen pontosan utasítást) a kérdésben. Az Szt. 36.§.(1) bekezdése alapján a pozitív előjelű különbözetet a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni. Kevésbé szerencsés esetben – ha a különbözet negatív-, a tulajdonosoknak a fennmaradó rész rendezéséről kell intézkedniük.
Amennyiben a tulajdonosok az alapító okiratban, a taggyűlési határozatban (az Szt. 36.§. (3) bekezdése szerint ezek a tőketartalékkal szembeni elszámolás dokumentumai) nem egyeznek meg az árfolyam-különbözet rendezésében, akkor a pozitív előjelű különbözetet a pénzügyi műveletek bevételeként (az eredménnyel szemben) kell elszámolni.
A számviteli törvény szerint a devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó választott árfolyamon kell könyvelni, így árfolyam-különbözet keletkezik a törzstőke határozat szerint megállapított árfolyama és a deviza bekerülési árfolyamától függően.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Nézzük, mit is jelent mindez a Klakk és Frakk Kft 2 millió forint jegyzett tőke =7000 euró esetében!
|
Főkönyvi számla |
Összeg (Ft) |
Megjegyzés |
|
|
Tartozik |
Követel |
||
|
386. Deviza-betétszámla |
355. Tagokkal szembeni követelések (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) |
2.002.000,- |
7.000 euró x 286,-Ft/euró= |
|
355. Tagokkal szembeni követelések (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) |
411. Jegyzett tőke |
2.000.000,- |
A társasági szerződésben meghatározott devizanem: Ft. |
|
355. Tagokkal szembeni követelések (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) |
412. Tőketartalék |
2.000,- |
Az árfolyam-különbözetről határozatban rendelkezett a taggyűlés. |
|
355. Tagokkal szembeni követelések (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) |
976. Átváltási, értékeléskori árfolyam-nyereség |
2.000,- |
Az árfolyam-különbözetről határozatban NEM rendelkezett a taggyűlés. |
A számviteli törvény szerint a lekötött tartalékban kell elszámolni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét annak visszafizetéséig (Szt. 38.§. (4) bekezdése). Akár kapja a cég, akár éppen visszafizeti a pótbefizetés összegét, szabály, hogy a pénzmozgással egyidejűleg kell az ügyletet könyvelni.
Amennyiben a pótbefizetés összegét forintban határozzák meg, de a pénzügyi teljesítés devizában történik (mint a Zűr és Zavar Kft esetében), akkor is célszerű a taggyűlésnek megállapodnia a vonatkozó határozatban arról, hogy a befizetés – az érintett tagtól várt pótbefizetés- összegét a vállalkozás számviteli politikájában rögzített, választott árfolyamon határozták meg, és ennek alapján mind a pótbefizetés forintösszegét, mind devizaértékét számszerűsíteni.
Az is lehetséges „forgatókönyv”, hogy a pótbefizetést devizában határozták meg – mondjuk azért, mert a cég jegyzett tőkéjét is ekként jegyzeték be, mint példánkban az Ég és Föld Kft esetében -, és a befizetés is devizában történik.
Mindkét esetben, a devizában teljesített pótbefizetésnek a pénzügyi teljesítés napján, a számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon (azaz példáinkban 312, 309 és 310 forintos árfolyamon) számított forintértéket kell a lekötött tartalék növekedéseként elszámolni. Az így meghatározott forintösszeg a visszafizetéséig nem változik.
Nagyon fontos, hogy az év végi átértékelés kötelezettsége nem vonatkozik a saját tőkére, az immateriális javakra, tárgyi eszközökre és készletekre – ezek mérlegértékét ugyanis mindig a beszámoló pénznemében kell meghatározni.
Hasonlóképpen fontos, hogy részesedést (üzletrészt, részvényt, vagyoni betétet) akkor kezelhetünk devizás eszközként, ha a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje devizában meghatározott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a részesedés minősítésekor nincs jelentősége annak, hogy a vételárát milyen pénznemben állapították meg.
Az értékpapírok minősítését pedig az határozza meg, hogy annak névértéke miben – forintban vagy devizában – meghatározott. Azaz itt is igaz az a megállapításunk, hogy nincs jelentősége annak, hogy a vételárat milyen pénznemben állapították meg.
Mindezekből következően az értékpapír kibocsátásból eredő kötelezettségeket is fentiek szerint kell minősítenünk.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Mindezeket elemezve, azonnal adódik a kérdés, mely eszközök tartoznak egyáltalán az év végén kötelezően értékelendő devizás tételek körébe?
A számviteli törvény e kérdésre adott válaszát cikkem folytatásában keressük meg. Szó lesz még a devizás követelések értékvesztéséről, és terítékre kerül az árfolyam-veszteség elhatárolásának problémája is.
A szerző közgazdász, okleveles adószkértő.
