Tárgyi eszközök: számvitel és áfa II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tárgyi eszközök számviteli és áfás kérdéseiről szóló cikksorozat második részében a tárgyi eszköz beszerzésénél irányadó eljárás, az eszköz áfa-figyelése és a tárgyi eszközök értékesítésével kapcsolatos áfa-szabályokat mutatjuk be.


Áfa-levonás a tárgyi eszköz beszerzése esetén

A tárgyi eszköz beszerzésekor felszámított áfa levonható, ha az eszközt az adóalany (akár csak kis részben is) adóköteles tevékenység érdekében szerezte be. Bár a jogszabályokban és az ítéletekben nem jelenik meg egyértelműen, az ítélkezési gyakorlat arra enged következtetni, hogy az arányosítás az adóköteles és az adómentes tevékenység (azaz az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységen belüli ügyletek) vonatkozásában értelmezhető. A gazdasági tevékenység és a nem gazdasági tevékenység elkülönítését nem az arányosítással kell megoldani, hanem oly módon, hogy a gazdasági tevékenységen kívüli ügyletek (nem üzleti célú ügyletek) vonatkozásában adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adóköteles és a nem adóköteles tevékenység kapcsán az áfa abban a mértékben vonható le, amilyen mértékben az adóalany a terméket, szolgáltatást az adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

A számviteli törvény szerint a bekerülési érték része a nem levonható forgalmi adó, de nem lehet része a levonható adó, illetve arányosítás esetén az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy ha nem bevétel alapon, hanem naturália alapján történik az arányosítás, akkor a le nem vonható áfa-rész a bekerülési érték részeként kerülhet kimutatásra, hiszen a beszerzéssel való szoros kapcsolat ekkor igazolható.

Figyelési időszakban megvalósított adólevonásijog-helyesbítés

A tárgyi eszközök esetében bizonyos ideig figyelemmel kell kísérni azok felhasználását. A tárgyi eszközök vonatkozásában kéttípusú helyesbítéssel kell számolni. Egyrészről a tárgyi eszközök felhasználásában (adóköteles-adómentes tevékenység arányában) bekövetkező változás esetén kell helyesbíteni a tárgyi ­eszközre irányadó időtartam alatt, másrészről helyes­bíteni kell a levonható adót a tárgyi eszköz értékesíté­sekor is. A figyelési időszaka tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjedő tartam.

A tárgyieszköz-arányosítással kapcsolatos feladatokat az adóalany ezen időtartam figyelembevételével naptári évente, a naptári év utolsó adó­megállapítási időszakában köteles ellátni, de csak azokban a naptári években, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van. A kiigazítás a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének ingó esetében 1/5 részére, ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan terjed ki. Az adóalany csak akkor köteles elvégezni az utólagos kiigazítást, ha a rendel­tetésszerű használatbavétel időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot.

A tárgyi eszközök értékesítésével kapcsolatos adólevonásijog-helyesbítés

Fontos rendelkezés az ÁFA törvényben, hogy ha a tárgyi eszköz a figyelési időn belül értékesítésre kerül, akkor a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét véglegesen le lehet vonni, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítana, véglegesen nem lehet levonni, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra nem jogosítana.

Az arányosításba bevont tárgyi eszköz értékesítésekor minden esetben korrigálni szükséges a beszerzéskor levont adót. A tárgyi eszközök értékesítése általában adókötelesen történik, így ha az adóalany a beszerzéskor arányosításra kötelezettként nem vonta le a teljes áfát, pótlólagos adólevonásra válik jogosulttá az eszköz adóköteles értékesítése miatt.

A tárgyi eszközök számviteli és adózási kérdéseiről további részleteket olvashatnak Dr. Kelemen László cikkében, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/12. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Számlázz.hu: itt a vállalkozások közti fizetési kérelem

Új korszak kezdődött a magyar bankszektorban: a fizetési kérelem általános bevezetése áprilistól lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók részére is, hogy olcsón és egyszerűen intézhessék elektronikus fizetési tranzakcióikat – olvasható a Szamlazz.hu Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.