Változás a könyvvizsgálati irányelvekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évek szakmai vitáinak eredményeként megszülettek az Európai Unióban a könyvvizsgálat és a számvitel megújulását jelentő jogszabályok, amelyek egymással összefüggenek, illetve egymást kiegészítik, erősítik.


A 2013/34/EU irányelv a gazdálkodók méret szerinti besorolását a mérlegfordulónaphoz kötve határozza meg, oly módon, hogy három kritériumot vesz alapul – mérlegfőösszeg, nettó árbevétel és az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma. Kisvállalkozásoknak minősülnek például az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

mérlegfőösszeg: 4 000 000 euró,
nettó árbevétel: 8 000 000 euró,
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő.

A 2013/34/EU irányelv az említett három kategóriához kapcsolja a könyvvizsgálati kötelezettséget. Az irányelv a közép- és nagyvállalkozások, továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók pénzügyi kimutatásainál előírja, hogy azokat a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, vagyis megjelenik a könyvvizsgálati kötelezettség. Ugyanakkor a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan az irányelv csak a lehetőséget adja meg, ami azt jelenti, hogy a tagállamok előírhatják a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségét. A mikrovállalkozások tekintetében az irányelv nem teszi lehetővé a kötelező könyvvizsgálat előírását. Az igazi kérdés az, hogy az irányelv hazai adaptálása során hogyan alakul a kisvállalkozásokkal kapcsolatos könyvvizsgálati kötelezettség. A hazai vállalkozások ugyanis nagyrészt a kisvállalkozási kategóriába esnek.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére

Szerkesztette: Szamkó Józsefné

A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz:
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat
Számlarend
Bizonylati szabályzat

További információ és megrendelés >>

2014. április 16-án elfogadták a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóinak jogszabályban előírt könyvvizsgálatát szabályozó 537/2014/EU rendeletet, valamint a 2014/56/EU irányelvet, amely a könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv módosítását tartalmazza.

A könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozás újragondolásának, a szabályozás módosításának – esetenként az előírások szigorításának – a 2014/56/EU irányelvben megfogalmazott legfontosabb célkitűzése a befektetők és a vállalkozások által közzétett pénzügyi kimutatások megbízhatóságába és valóságába vetett bizalom megerősítése, javítása.

A 2014/56/EU irányelv számos ponton kibővítette a 2006/43/EK irányelvet. Jó példa erre a szakmai etikára vonatkozó előírás kibővülése a szakmai szkepticizmussal. Lényeges kérdés, hogy mire terjed ki, mit fed le a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre. Megállapítható, hogy nagy a rés a között, hogy mit vár el a felhasználók széles köre a könyvvizsgálótól, és mi az, amit a könyvvizsgáló ténylegesen nyújtani tud. Erre vonatkozóan a 2014/56/EU irányelv most egyértelműen leszögezi: „A könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vizsgált szervezet jövőbeni életképességének, hatékonyságának és eredményességének biztosítására.”

A könyvvizsgálat „eredménye”, a könyvvizsgálói jelentés tartalma csak kismértékben bővült a 2014/56/EU irányelvben. Az irányelv előírja, hogy a könyvvizsgáló jelentésének nyilatkozatot kell tartalmaznia az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek kétséget ébreszthetnek a vállalkozás folytatásával kapcsolatban.

A tagállamok számára két év áll rendelkezésre, hogy az irányelvben foglaltakat átültetessék a nemzeti jogukba, ez a határidő 2016. június 17-én jár le.

A könyvvizsgálati irányelvek változását Dr. Ladó Judit foglalja össze a Számviteli Tanácsadó 2014/11. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)