A hét tb-kérdése: túlfizetett táppénz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási kifizetőhely egyik dolgozójának 2011. júliusában táppénzt folyósított. A táppénz folyósítását követően 2012. szeptemberében a kifizetőhely megállapította, hogy tévesen nagyobb összegű táppénzt fizetett ki, mint amennyire jogosult lett volna a biztosított. A túlfizetés oka az előző foglalkoztató téves béradat szolgáltatásából adódott. Ennek következtében határozatot adott ki a biztosítottnak a kifizetőhely, hogy fizesse vissza a túlfizetést, melyet a dolgozó sérelmez. Helyesen járt el a kifizetőhely?


A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 74. §-a szerint, ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

A kifizetőhelynek az Eb. tv. 74. §-ára való hivatkozással a már kifizetett táppénz tekintetében hozott döntését határozattal vissza kell vonnia, vagy módosítania kell és egyben megállapítania, hogy mennyi lett volna helyes összegben a táppénz. Ezt a határozatot a biztosított részére az átadás módját igazoló módon kell átadni.

A határozatot jogerőre emelkedés után megküldi a felügyeletet ellátó EPSZSZ részére átadó végzés mellékleteként, aki intézkedik a fizetési meghagyás kiadása iránt a téves béradatot szolgáltató foglalkoztatóval szemben.

Minden esetben meg kell várni, hogy a kifizetőhely döntése jogerőre emelkedjen. A jogalap nélkül kifizetett ellátás visszafizetése iránt csak jogerős döntés esetén lehet intézkedni.

A kifizetőhely első fokú döntése jogerőssé válik, ha

  • a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt,
  • b) a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták,
  • c) a fellebbezésnek nincs helye, vagy
  • d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az első fokú hatóság döntését helyben hagyta.

A jogalap nélkül kifizetett ellátást a felvett ellátás kifizetésétől, illetve az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül lehet visszakövetelni, az Eb.tv. 66-68 §-a alapján. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást azonos címen kifizetett pénzbeli ellátásból kell levonni. A levonás a pénzbeli ellátás összegének 33 százalékát nem haladhatja meg. A hosszabb idő alatt megtérülő követelést a keresetből is le lehet vonni. Ha a kifizetőhely a jogerős visszafizetésre kötelező határozatot nem tudja foganatosítani, úgy azt megküldi az EPSZSZ részére, aki megkereséssel fordul a NAV felé, hogy intézkedjen a túlfizetés adók módjára történő behajtásáról.

A kérdést Kosztkó András szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.