Árvaellátás a nyári szünetben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyári iskolai szünet közeledtével sokak által feltett kérdés, hogy a tanulmányok folytatása alapján kapott árvaellátás hogyan kerül folyósításra a szünetben.
A válasz megadását megelőzően tekintsük át az árvaellátásra való jogosultság legfontosabb szabályait.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.
Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás.
Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).
A jogszerzés megtörténte mellett az árvaellátáshoz az árva részéről is kell teljesíteni követelményeket.
Az egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet:
– a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,
– továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.
Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.
Tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.
A gyakorlatban azonban a tankötelezettségre figyelemmel szinte minden esetben tanul is az árva.
A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.
Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.
Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.
A magántanulói státuszban végzett tanulmányok csak akkor jogosítanak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.
A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a „korszerűsítést”. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás.
Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.
Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.
Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.
A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.
A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell.
Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.
A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.
Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.
Megkönnyítheti az igazolást, ha az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.
Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.
A válasz különösen fontos olyan esetben, amikor a középiskolai tanulmányokat a felsőoktatási intézményben való tanulás követi, vagy a tanulói jogviszony valamilyen oknál fogva magántanulói státusszá alakul át.
A válasz megadását megelőzően tekintsük át az árvaellátásra való jogosultság legfontosabb szabályait.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.
A hozzátartozói nyugellátásoknál meghatározott jogosultsági előfeltétel, a megszerzett szolgálati idő fiatalon elhunyt személyeknél még nem lehet túlságosan hosszú, a jogszabály ezért életkorhoz kötve határozza meg ezt a követelményt.
Így például huszonkét éves kor előtti elhalálozás esetén legalább két év, harminc és harmincöt éves kor közötti halálesetnél legalább tíz év, negyvenöt éves kor feletti elhalálozás esetén legalább tizenöt év szolgálati idő megléte szükséges az ellátáshoz az elhunyt szülő, mint jogszerző részéről.
Az ellátás természetesen megilleti mind a házasságban, mind az élettársi kapcsolatban együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermekét is.
Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás.
Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).
A jogszerzés megtörténte mellett az árvaellátáshoz az árva részéről is kell teljesíteni követelményeket.
Az egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet:
a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,
továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.
Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.
Meddig jár az árvaellátás?
Tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.
A gyakorlatban azonban a tankötelezettségre figyelemmel szinte minden esetben tanul is az árva.
Tanulmányok folytatása
A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.
Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.
Különleges tanulmányok
Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.
A bevezetőben feltett egyik kérdésre válaszolva tehát a magántanulói státuszban végzett tanulmányok csak akkor jogosítanak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.
Ha egyéb okból kerül átalakításra a képzési mód magántanulói formára az árvaellátás nem illeti meg a gyermeket.
Olyan esetben, amikor a középiskola végzős osztályának tanulója rendszeres elfoglaltság (például szerződés alapján divatmodell tevékenység) miatt az engedélyezett óraszámnál többen van távol az oktatásból, ezért tanulmányait már csak magántanulóként folytathatja, nem jár az árvaellátás.
A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a „korszerűsítést”. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Szünetelő jogviszony
Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás.
Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.
Az árvaellátás összege
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.
Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, az ún. teljes árvát, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Árvaellátás szünidő alatt
Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.
Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő
A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.
A tanulmányok igazolása
A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell.
Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.
A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.
Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.
Megkönnyítheti az igazolást, ha az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.
Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.
