Hasznos tudnivalók a nyugdíjjal kapcsolatos megállapodás-kötési lehetőségekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati idő szerzésére megállapodás-kötéssel is van lehetőség.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
48. §-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél:

  • nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének (ideértve a doktorandusz képzést is) szolgálati időként történő elismerése,
  • öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó (legfeljebb öt év) szolgálati idő szerzése,
  • az 1998. évre gyermekgondozási segély (GYES) idejével megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként történő elismerése

céljából megállapodás köthető.

Ki élhet ezzel a lehetőséggel?

A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.

A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy, vagy szerv is megkötheti.

Ezen kívül a fent meghatározott további három esetben szolgálati idő szerzése céljából köthető megállapodás.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék.

Ezt az összeget szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni, vállalható azonban magasabb összeg után is a járulék fizetés.

2022-ben a minimálbér 200.000 forintra emelkedéséhez kötődően legalább ennek alapulvételével történik a megállapodás alapján 22 százalékos mértékű nyugdíjjárulék-fizetés. (Tbj. 48.§ (3) bekezdés).

Ha a megállapodás ennél magasabb összegre került megkötésre, a nyugdíjalapot képező jövedelemként ez, a minimálbérnél magasabb összeg fog figyelembe vételre kerülni.

Magasabb összeggel nem, hanem csak a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb öt évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

1998. január 1-je előtt a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje szolgálati időnek számított, 1998. január 1-jétől azonban az öregségi nyugdíj esetében már nem. Megállapodás-kötéssel lehet a tanulmányok idejére szolgálati időt szerezni.

Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás kötés napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíj járulék megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. A járulék fizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

Figyelem! A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságnál nem lehet szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással jogosultsági időt szerezni.

Amennyiben a negyven év jogosultsági idő a jogosultsági időnek számító szolgálati időkkel (keresőtevékenység és gyermeknevelési ellátások időtartama) megszerzésre került, a nyugellátás összegénél természetesen a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő már figyelembe vételre fog kerülni, az nem vész el.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.