Kockázatosnak tartja és nem támogatja az egészségügyi reformot az orvoskamara


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) is kifogásokat emelt az egészségügy átalakítását célzó javaslatcsomaggal kapcsolatban.

Az orvoskamara közleményében azt írta, az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának parlament elé terjesztését. Fontosnak tartják, hogy a kormányzat belekezdjen az egészségügy átalakításába a szakdolgozók bérrendezésének ígéretével, ugyanakkor szerintük a tervezett, “erőltetett ütemű átalakítás” jelentős kockázatokat rejt. Az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése elkerülhetetlen – írták -, azonban a működésben a túlzott centralizáció elveszi a “helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét”, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek. Kiemelték: a háziorvosi rendszer átalakítását az alapellátásban dolgozók magas életkorát is figyelembe vevő, szélesebb előkészítéssel lehet megkezdeni, a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével.

Szem előtt kell tartania azt a célt, hogy a magasan képzett, a magánszektorban és külföldön is keresett szakemberek számára olyan feltételeket kell nyújtani, amelyek stabilan versenyképesek, illetve “az anyagi megbecsülés kiállja a jelenlegi 21,1 százalékos infláció próbáját is” – fogalmaztak. Mindezekkel a benyújtandó törvénytervezet több ponton szembe megy, fokozza a meglévő bizonytalanságot – emelték ki. Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetők, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők – olvasható a kamara közleményében.

A MOK azt javasolja, hogy az átalakításra vonatkozó hosszú távú koncepciót, terveket és tanulmányokat tegyék publikussá. Kérik továbbá a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modellkísérlet eredményeinek közzétételét is, mindezek társadalmi és szakmai vitára bocsátását, “jelentősen több, mint ötnapos határidővel”.

A Magyar Rezidens Szövetség a törvényjavaslat rezidenseket érintő részei kapcsán több észrevételt is tett. Közleményükben azt írták: azt kérik az egészségügyért felelős államtitkártól, hogy a szakképzésüket előírt ütemben teljesítő rezidensek bérét semmiképp se lehessen csökkenteni. A fiatal orvosok érdekképviseleti szervezete egyetért az egészségügy fejlesztésének szükségességével, és üdvözlik, hogy a jól teljesítő orvosok bérét ezután akár 40 százalékkal is lehessen emelni, ugyanakkor a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy azt akár 20 százalékkal csökkentsék.

Kitértek arra is, hogy a tervezet szerint a rezidens orvos munkavégzésének helyeként bármelyik, az adott megyében lévő városi kórház kijelölhető. Ez nem pusztán az utazás tekintetében jelenthet problémát, hanem abban is, hogy a szakorvosjelölt olyan intézményhez is beosztható, amely nem rendelkezik megfelelő akkreditációval az ő képzéséhez. Így a fiatal orvosok önhibájukon kívül szenvedhetnek késedelmet az előírt gyakorlatokkal és a szakvizsgával. Ennek elkerülése érdekében az MRSZ szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a munkavégzés helyét a jóváhagyott szakképzési tervvel összhangban kell kijelölni.

Az MRSZ üdvözli, hogy az új szakképzési rendszer bevezette a részvizsgákat. A transzparencia biztosítása érdekében azonban javasolják, hogy a működési nyilvántartás tartalmazza ezen adatokat is, hasonlóan a szakvizsgák érvényességéhez, amelyet nyilvános adatbázisban már most is bárki ellenőrizhet – olvasható a közleményükben.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2020. március 11.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.
2020. március 17.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb szabályok – II. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat.