Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran előfordul, hogy megtörténik a baj, bekövetkezik egy baleset, betegség, a kapcsolódó hivatalos ügyek intézése azonban érthető módon háttérbe szorul. A társadalombiztosítási ellátások iránti igény visszamenőlegesen is érvényesíthető – egy darabig.
Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, mind az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, mind a nyugellátások megállapítása iránti igény hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető.
Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló társadalombiztosítási ellátások megállapítása iránti igények benyújtásának, az igény érvényesíthetőségének határideje is a fenti szabály szerint alakul.
Ezeknél az ellátásoknál azonban találkozunk egy „végső” határidővel, azzal az időponttal, amelyen belül a baleseti ellátás megállapítása iránti kérelem előterjeszthető.
Egészségbiztosítás
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 64-65. §-ában tartalmazza a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének szabályait.
A rendelkezések a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénylését (erre most nem térünk ki) és a baleseti táppénz, baleseti járadék igénylésének szabályait rendezik.
Valamennyi baleseti ellátás megállapításának előfeltétele a baleset üzemiségének elismerése a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) által.
Baleseti táppénz
Figyelemmel arra, hogy az Ebtv. 65. § (3) bekezdése szerint a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására a táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, erre az ellátásra is a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség vonatkozik.
Baleseti járadék
Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkező tartós egészségkárosodás következtében megállapítható baleseti járadék természetére nézve átmenetet képez az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai között.
A baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, mégis nyugellátásnak látszhat.
Az Ebtv. 65.§ (4) és (5) bekezdése szerint ugyanis a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell benyújtani, az ellátás iránti kérelem elbírálására és a folyósításra a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezéseit.
E sajátosságon túlmenően a baleseti járadék megállapítása iránti igényérvényesítés határideje is eltér az egészségbiztosítási ellátások iránti határidőtől.
A vonatkozó jogszabály egy „végső” határidőt jelöl meg.
Az Ebtv. 65.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugellátások körében baleseti nyugellátásként baleseti hozzátartozói nyugdíj, azaz baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj állapítható meg.
Baleseti hozzátartozói nyugellátás
A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 70. § (3) bekezdése szerint az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj megállapítása iránti igényét a halál napját követő két éven belül érvényesítheti. Különbség van tehát a baleseti járadék igény három éven belüli érvényesíthetőségi határidejéhez képest.
Határidőn túl
Sok esetben előfordul, hogy a halálesetet követő két év elteltével kerül sor a baleseti hozzátartozói nyugellátás igénylésére.
A halálesetet követő két éven túl a baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igényt akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt.
E tény bizonyításához egykorú okiratnak minősül például a baleseti jegyzőkönyv, a társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készített irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv.
Jó tudni
2012-től a rokkantsági ellátások reformja keretében a korábbi rokkantsági nyugellátás, baleseti rokkantsági nyugellátás helyébe a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere lépett.
Ha az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy egészségi állapota hatvan százalékos mértékű, vagy kisebb, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti ellátásokat (rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást) igényelhet.
Tervezzen az őszre Hungary Cardért!
|
 |
