Nyugdíj: adategyeztetés lehetősége a nyugdíjra vonatkozó szolgálati idő esetében


Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.

2013. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/B-D. §-okban bevezetett adategyeztetési eljárás keretében történik a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek elismerése. Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.

Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban található adatszolgáltatások felülvizsgálata és szükség szerinti kiegészítése, módosítása, vagy a korábban bejelentési kötelezettséggel nem érintett, de a szolgálati idő megállapításához figyelembe veendő időszakok nyilvántartásba vétele. Ide tartozhat például a szakmunkás-tanulói idő, az 1998 előtt nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok ideje, és a sorkatonai szolgálat időtartama, ha arra nem munkaviszony ideje alatt került sor. Ezek a szolgálati időbe beszámítanak, azonban tekintettel arra, hogy jogszabályi előírás ezt nem írta elő, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartás felé nem kerültek bejelentésre.

A nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során beszerzett és leegyeztetett adatokból egy lezárt időszak képződik, amely részévé válik a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásnak, és a későbbi nyugdíj-megállapítás alapjául szolgál. Az adategyeztetés előnye, hogy a nyugdíj-megállapításhoz szükséges adatok vizsgálata még az aktív korban bekövetkezhet, így ez nem nyújtja meg az ellátás későbbi megállapításának időtartamát. Az adategyeztetés eredményeként a nyugdíj elbírálásának folyamata gyorsabbá válhat, a nyugdíjak megállapítására és folyósítására hamarabb kerülhet sor.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az idő múlásával a hiányzó adatok beszerzése – a foglalkoztatók megszűnésére, átalakulására is tekintettel – sokszor nehezebbé válik, így célszerű azt még a gazdálkodó szervezetek fennállása alatt, vagy lehetőség szerint a megszűnést követő rövid időn belül lefolytatni. Az önálló nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás 2010. január 1-jével megszűnt, és az ezt követő időszakokra vonatkozó foglalkoztatói adatszolgáltatások a NAV adatbázisából kerülnek át a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásába, ezen adatokkal összefüggésben felmerül az adatok módosítására való jog (önrevízió) elévülésének kérdése. Minél később nyer tehát megállapítást, hogy a foglalkoztatói adatszolgáltatás nem a valóságnak megfelelően történt, annál kisebb az esély az adatok javítására. Az önrevíziós jog elévülése esetén az adatszolgáltatás a továbbiakban már nem is módosítható. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj-megállapításhoz a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található adatokat kell elsősorban figyelembe venni, célszerű még az elévülési időt megelőzően tisztázni és szükség esetén javítani az adatokat.

Az adategyeztetési eljárás során Budapest Főváros Kormányhivatala jár el, ha az ügyfél:

– nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

– Magyarországon kívül más EGT-államban, illetve szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett országban is szerzett szolgálati időt,

– az eljárás megkezdésekor fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal szolgálati jogviszonyban áll, vagy

– nemzetbiztonsági szervvel valaha is szolgálati jogviszonyban állt [TnyR. 3. § (2) bekezdés b) pont].

Egyéb esetben a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal jár el [TnyR. 3. § (1) bekezdés]. Abban az esetben, ha az eljárás során jut az eljáró kormányhivatal tudomására, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik hatáskörrel, az ügyet haladéktalanul le kell zárni, és át kell adni az illetékes hatóságnak. Főszabály szerint az eljárást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal folytatja le, azonban az ügyfél kifejezett kérése esetén a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak kell eljárnia. Az ügyfélnek az erre irányuló kérelmét írásban kell benyújtania, vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Adategyeztetési eljárásra hivatalból és kérelemre is van lehetőség.

Kérelemre induló egyeztetési eljárás

A hivatalból megindított eljárások mellett az eljárást a biztosított, volt biztosított is kezdeményezheti az életkorára tekintet nélkül, elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemmel, naptári évenként egy alkalommal [Tny. 96/B. § (2) bekezdés]. A kérelemre induló eljárás menete lényegében azonos a hivatalból induló adategyeztetéssel, az alábbi eltérésekkel:

– az eljárás megindítására csak elektronikus úton benyújtott kérelem alapján kerül sor [Eüsztv. 9. § (3) bekezdés],

– az eljárás a kérelem beérkezését követő napon megindul,

– az értesítést és a mellékletét képező kimutatást az eljárás megindításától számított öt napon belül kell az ügyfél részére megküldeni,

– a kimutatásra vonatkozó nyilatkozatot (elfogadás vagy észrevételek megtétele) az ügyfél a közlést követő harminc napon belül teheti meg.

Az eljárás ügyintézési határideje ebben az esetben is hetvenöt nap, amelybe az ügyfél nyilatkozattételére nyitva álló idő beszámít.

Ha az ügyfél az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül. Ebben az esetben az egyeztetési eljárást le kell zárni, és meg kell indítani a kérelmezett ellátás megállapítása iránti eljárást.

Az adategyeztetési határozatnak nem része, azonban az EGT-államban vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó államban szolgálati időt szerzett ügyfél kérelmére tájékoztatást kell adni az említett országokban elért szolgálati időről is [TnyR. 89/A. § (2) bekezdés]. Ennek érdekében az egyeztetési eljárás keretében az illetékes külföldi szerv megkeresésére is sor kerülhet, ennek időtartamára az adategyeztetési eljárást fel kell függeszteni.

A külföldi szolgálati időre vonatkozó adatok beérkezését követően van lehetőség az adategyeztetési eljárás folytatására és lezárására. Az eljárást lezáró határozatban a külföldön szerzett szolgálati idő nem szerepeltethető, arra vonatkozóan csak tájékoztatás adható.

Határozat

Az adategyeztetési eljárást lezáró határozattal keletkeztetett lezárt időszak alapesetben változatlan marad, azaz az ismételt kiértesítések ezt az időszakot már nem érintik, csak a lezárt időszakot követően szerzett adatokat tartalmazzák. Előfordulhat, hogy a már lezárt időszak módosítására is sor kell, hogy kerüljön.

A Tny. két esetkört nevesít, amelyek fennállása esetén a lezárt időszak is módosításra kerülhet. Ha az eljárást lezáró határozat tartalma jogszabálysértő – azaz nem az ismert tényeknek megfelelő adatokat tartalmazza -, és ezt közigazgatási bíróság még nem bírálta el, lehetőség van a lezárt időszak adatainak módosítására. Ez jellemzően akkor történhet meg, ha az eljáró hivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem a megfelelő következtetéseket vonta le, és egy adott időszakot jogszabálysértően ismert el szolgálati időként, vagy tévesen nem vette figyelembe, illetve egyéb, a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns adatokat nem az ismert tényeknek megfelelően állapított meg [Tny. 96/D. § (1) bekezdés a) pont].

A másik esetben az adategyeztetés lezárását követően olyan tény, adat vagy bizonyíték kerül a hivatal birtokába, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. Ekkor szintén lehetőség van a lezárt időszak felülvizsgálatára és – amennyiben az új bizonyíték alapján szükséges – módosítására [Tny. 96/D. § (1) bekezdés b) pont].

Az eljárás mindkét esetben megindulhat az ügyfél kérelmére vagy hivatalból. Amennyiben a lezárt időszak vizsgálatát az ügyfél kéri, a vizsgálat jogalapját képező bizonyítékokat is be kell nyújtania [Tny. 96/D. § (2) bekezdés]. Az újabb egyeztetési eljárás esetén az értesítéshez csatolt kimutatásban a lezárt időszakot követő időre vonatkozó adatokat, valamint hivatalból indult eljárásban az eljárással érintett adatokat kell feltüntetni [Tny. 96/D. § (3) bekezdés].

A tényállás tisztázását követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást határozattal zárja le, mely tartalmazza az érintett személy elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. Amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet, a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő Törvényszéktől. A keresetlevelet a határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

A perindítás lehetősége nyitott, azonban azt célszerű minden esetben átgondolni, ugyanis adategyeztetésre – ahogy az fentebb is említésre került- évente egyszer lehetőség van.



Kapcsolódó cikkek