Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bemutatjuk, hogy az egyes családtámogatási ellátások milyen kapcsolatban állnak a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel.
A családtámogatási ellátások a gyermeket nevelő családok, személyek részére az állam által nyújtott olyan pénzbeli ellátások, melyek a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz nyújtanak anyagi segítséget.
Ezek az ellátások eltérően a társadalombiztosítási ellátások, nem járulék fizetéshez kötöttek, hanem a gyermeknevelés tényéhez.
Családtámogatási ellátások: a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás), a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozást segítő ellátás – gyes, gyermeknevelési támogatás – gyet), és az anyasági támogatás.
A következőkben a családtámogatási ellátások és a nyugdíjra jogosító szolgálati idő kapcsolata kerül bemutatásra.
A családtámogatási ellátások közül az anyasági támogatás, mint egyösszegű kifizetés nincs kapcsolatban a nyugellátásra jogosító szolgálati idővel.
Családi pótlék
A családi pótlék a gyermek születésétől először nevelési ellátás, ezt követően iskoláztatási támogatás formájában jár.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől annak az évnek október 31. napjáig jár, amelyben a gyermek tankötelessé válik.
Ugyanezen év november 1-jétől iskoláztatási támogatásként folytatódik a családi pótlék folyósítása a tankötelezettség teljes időtartamára. a tankötelezettség megszűnését követően a köznevelési intézményben, illetve szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár iskoláztatási támogatásként a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti.
Sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetében iskoláztatási támogatásként a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti.
Ha válás esetén a gyermek nem csak az egyik szülőnél kerül elhelyezésre, hanem mindkettőnél, osztott szülői felügyelettel, azaz a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlék közös kérelmükre 50-50%-os arányban mindkét szülő részére folyósítható.
Saját jogán is jogosult lehet meghatározott esetben családi pótlékra iskoláztatási támogatásként a köznevelési intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, például akinek mindkét szülője meghalt, vagy akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.
A családi pótlék folyósításának időtartama nem minősül nyugdíjra jogosító szolgálati időnek, összege után nem történik nyugdíjjárulék fizetés.
Gyermekgondozási támogatás
Gyermekgondozási támogatásként a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), és a gyermeknevelési támogatás (gyet, „főállású anyaság”) állapítható meg.
Gyermekgondozást segítő ellátás – gyes
A gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő és a gyám jogosult, illetve meghatározott feltételek szerint a szülő helyett a nagyszülő.
A gyes a gyermek három éves koráig vehető igénybe, illetve ikrek esetén annak az évnek a december 31. napjáig, amelyben az ikrek tankötelessé válnak. Ha ez eltérő időpont lenne az ikreknél, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyes a gyermek tíz éves koráig vehető igénybe.
A gyes kezdő időpontja általában a gyermekgondozási díj leteltét követő nap, azaz a gyermek két éves, ikrek esetén három éves kor. Abban az esetben azonban, ha a szülő nem jogosult gyermekgondozási díjra, illetve csecsemőgondozási díjra, a gyes már korábban is igényelhető.
A szülő helyett a nagyszülő a gyermek egy éves korától veheti igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást, ha ehhez a szülők írásban hozzájárulnak, és a gyermek gondozása a szülők háztartásában történik.
Munkaviszony esetén a munkáltató a munkavállaló számára kérésére fizetés nélküli szabadságot köteles adni a gyes idejére, mely időtartam alatt felmondási tilalommal védett a munkavállaló.
A gyes összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, ikrek esetén ennek az ikrek számával megszorzott összegével.
A gyes összege után nyugdíj járulékot kell fizetni, ez az időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati idő. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál a gyes időtartama jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
Gyermeknevelési támogatás – gyet
A sokszor főállású anyaságként megnevezett gyermeknevelési támogatás a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a gyes leteltét követő időszakban.
Az ellátást az apa is igénybe veheti, ezért nem helytálló a „főállású anyaság” elnevezés.
A gyermeknevelési támogatást az a szülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, a nyolcadik életévét még nem.
Ennél az ellátásnál a munkáltató már nem köteles fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállaló szülő számára.
A gyermeknevelési támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a gyet időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Az időszak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
A gyet mellett korlátozottan lehet keresőtevékenységet folytatni, a szülő legfeljebb heti harminc órában dolgozhat az ellátás mellett, vagy korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
Jó tudni, hogy az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, és a gyermeknevelési támogatás összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.
