• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Beruházási adóalap-kedvezmény kkv-nak | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 6. 17:09

    Egy belföldi, kizárólag magánszemély tulajdonosi hátterű jogi személy gépjármű bérbadással foglalkozik (főtevékenység, más tevékenységet nem végez), melynek keretében személy- és haszongépjárműveket (főként dobozos járművek) ad bérbe.
    E tevékenysége folytatásához folyamatosan (3-5 évente) megújítja gépjárműparkját. A társaság által az elmúlt három pénzügyi évben igénybe vett de-minimis kedvezmény - az idei várható beszerzésekkel együtt sem - haladják meg a 200 ezer eurot.
    E főtevékenységhez beszerzett új (korábban még használatba nem vett) személy- és haszongépjárművekre érvényesíthető-e a Tao. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában foglalt adóalap-kedvezmény?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    kapcsolt vállalkozás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 31. 12:28

    A kft tulajdonosa X (férj) és Y (feleség) 50-50 százalékos arányban. Z magánszemély az ügyvezető.

    B kft ügyvezetője X -aki az A kft-ben tulajdonos-, B kft-ben nem szerepel tulajdonosként.

    A és B kft kapcsolt vállalkozásnak minősül X magánszemélyen keresztül?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Beruházási adóalap-kedvezmény (Tao.7.§(1)bek.zs)p.) | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 4. 15:39

    Egy egész évben belföldi magánszemély tulajdonosi hátterű belföldi jogi személy harmadik országból a múlt évben célgépet szerzett be. A célgép a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálja. Aktiválásra ez év januárban fog sor kerülni, tekintettel arra, hogy a célgép csak ez év januárban került az Unió területére, illetve Magyarországra (szabad forgalomba helyezés), addig hajón szállították. A célgépet korábban még nem vették használatba.
    A célgépről szóló számlát már az előző évben lekönyvelte és kifizette a magyar társaság és mint beruházási számla rögzítette a könyvekben. A várható adózás előtti eredmény meghaladja az igénybe vehető kedvezményt (7.§(12) bek.)
    Kérdésem, hogy a fentiekben leírtakra tekintettel a múlt évre vonatkozóan a célgép beszerzése okán érvényesítheti-e a magyar társaság a Tao. 7.§(1) bek. zs) pontja szerinti kedvezményt? Más korlátozó tényező (ágazati vagy de minimis) nem áll fenn.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Üzletrész átruházás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 15. 21:32

    Cégünknek 20%-os üzletrésze volt egy másik Kft-ben ./nem volt bejelentett részesedés/ Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőke emelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle.
    100 000 Ft volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 000 Ft névleges összegért adtuk vissza a Kft-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap növelési kötelezettsége. Árfolyam veszteségként könyveltem le a 90 000 Ft különbözetet.
    Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam és nem kell növelnem ezzel az összeggel a TAO-ban az adóalapot? Mert ha 0 Ft-ért adtam volna át, adóalap növelő lenne, igaz?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    Kapcsolt vállalkozási jogviszony meghatározása | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. november 30. 15:00

    Kérem állásfoglalásukat, hogy az alábbi két cég (BT. és KFT.) között fennáll-e a kapcsoltság a jelenlegi érvényes szabályozás alapján.

    1. Betéti Társaság
    Ügyvezető: K.B-né
    Szavazati arány:
    60% M.P. (nem hozzátartozó)
    40% K.B. (ügyvezető férje)

    2. Korlátolt Felelősségű Társaság
    Ügyvezető: K.B. (a BT ügyvezetőjének férje)
    Szavazati arány:
    60% K.B.
    25% K.B-né
    15% K.G. (ügyvezető gyereke)

    Várom válaszukat.

    Tisztelettel
    Huszár Lászlóné
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Szellemi tulajdon hasznosítása | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. november 27. 14:55

    Egy magánszemély élelmiszeripari technológiát dolgozott ki, melyet egy cégben hasznosítanak.
    A hasznosítás után a cég a magánszemélynek a szerződés alapján után forgalom arányosan díjat fizet, melyet adó évente állapítanak meg, de a tényleges kifizetés éven túli (több év után) határidőben valósul meg szerződés szerint.
    A kérdés:
    - a cég a magánszemélynek kifizetett díjat elszámolhatja e az érintett adóévben a költségei között?
    - a cég a kifizetendő összeg után milyen adókat köteles elszámolni, illetve levonni az oltalom alá nem helyezett szellemi tulajdon hasznosítása után?
    - a cég mikor köteles az fizetendő adókat levonni és bevallani?
    - a magánszemély milyen adókat, járulékot köteles fizetni amennyiben a szellemi tulajdon nincs oltalom alá helyezve?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés keretében | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 11. 16:38

    A Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdése szerint, az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében a jogosult részére a támogatás adóévében megfizetni. Ha a törvény szerint fizetendő kiegészítő sportfejlesztési támogatásról a felek szponzori szerződést kötnek, és ez alapján a támogatott szervezet az ellenérték fejében, olyan, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó – gazdasági tevékenységnek minősülő – szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyet az adott tevékenységre vonatkozó áfa adómérték terhel, a szponzori szerződés szerinti összeget (azaz a kiegészítő támogatás összegét) úgy kell-e tekinteni, mint amely már az áfa összegét is tartalmazza (bruttó), vagy a szponzori díjat (kiegészítő támogatás összegét) nettó összegként kell értelmezni.

    Az Önadózó lap 2017/11 számában és a Számviteli Tanácsadó 2016/11 számában megjelent cikkekben eltérő álláspontot képviselnek a szerzők (elsőben bruttó módon, másodikban pedig nettó módon értelmezik a kiegészítő támogatás összegét).
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Mi az átruházás, elidegenítés definíciója? | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 12. 9:57

    Több törvényünk, köztük a Tao. és az Illeték tv. is használja az átruházás, elidegenítés fogalmát, amely több esetben is adó- és illetékfizetési kötelezettséget alapozhat meg, amennyiben átruházás, vagy elidegenítés történik.
    Első kérdésünk, hogy mi az átruházás és mi az elidegenítés definíciója, és hol találhatók ezek a definíciók?

    Második kérdésünk: mi a különbség az átruházás és az elidegenítés jelentése között?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Színház támogatás TAO feltöltésből | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 8. 13:12

    Sajnos a NAV-tól nem tudtak felvilágosítást adni alábbi kérdésben, ezért kérem az Önök segítségét. Egy Kft társasági adóját kívánja feltölteni, de támogatási szerződés keretében Színház felé utalna TAO keret terhére összeget közvetlenül a Színház számára. NAV azt mondja erre nincs lehetőség, csak NAV-on keresztül mehet a felajánlás, azaz a teljes összeget a 1701 -n vallja be az adózó, rendelkezzen róla, és majd tovább utalja a támogatott felé az összeget.
    De a felajánló közvetlenül a támogatónak utalna szerződés szerint. Kérdés az, hogy ez lehetséges-e, és ha igen a Tao feltöltéshez a 1701-s nyomtatványt miként kell kitölteni? Az átutalt támogatással csökkentett összeget? De az miként jelenik majd meg az 1729-es nyomtatványon májusban?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Bejelentett részesedés | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 14. 17:05

    Cégünk egy másik vállalkozást kíván létrehozni, melyben alapításkor 93,5 % részesedéssel fogunk rendelkezni, melynek értéke 4.675e Ft
    Ezt a részesedést bejelentett részesedésként kívánjuk kezelni, bejelentve az adóhatóságnak.
    A további terveink között szerepel a létrehozandó cég törzstőkéjének emelése, külső befektetők bevonásával, melynek következtében a részesedésünk kb. 50%-ra fog csökkenni.
    Van-e bejelentési kötelezettségünk az ily módon létrejött részesedés csökkenés kapcsán?
    Néhány év múlva értékesíteni kívánjuk majd a maradék 50%-os részesedésünket.
    A teljes 4.675e Ft részesedésünkre alkalmazhatjuk-e a Tao csökkentést a törvény 7.§ (1) bekezdés dz pontja alapján?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.