• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Értékcsökkenés_hulladék ágazat | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. június 11. 13:44

    Tisztelt Szakértő!

    A Tadó 1996.éviLXXXI. törvény 2.sz.melléklete szerint 2018. évtől a hulladékágazat társasági adótörvény szerint elismert leírásai kulcsai változtak, kötelezően alkalmazandó.

    1.)Kérdésem, hogy mi a "hulladékágazat" pontos definíciója? Társaságunk tevékenységi köre széles. Ugyanazon gépet, berendezést több (és nem csak hulladékos) tevékenységhez használjuk. Pl. egy tehergépkocsi végez hulladékszállítással összefüggő de pl. más közúti fuvarozást, hóeltakarítást, útépítést stb. Ebben az esetben is az alacsonyabb leírási kulcs (IV.d.)) , 10% érvényesíthető az adóalapnál? Hogy dokumentáljuk a leírási kulcs választás helyességét így?

    2.)Egyéb eszközök (pl. 33%-os kulcs alá tartozó vagy a legfeljebb 200.000 Ft bekerülési értékű, egyösszegű écs) gépek, eszközök, berendezések pl. számítógép, irodai eszköz esetében is a fenti szigorúbb "hulladék ágazat" leírási kulcsát (10%) kell alkalmazni? Előfordul ezeknél az eszközöknél is az ún. vegyes használat (hulladék ágazat és minden egyéb tevékenység érdekében is alkalmazzuk).

    Köszönettel:
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Elsődleges mezőgazdasági termelő TAO 7.§. (1) zs) pont | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 19. 17:23

    Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató, illetve mezőgazdasági szolgáltatást végző kisvállalkozás 2017. év folyamán új mezőgazdasági gépeket (kombájnok, traktorok, földművelő eszközök) vásárolt, mintegy 500 millió forint értékben. Az eszközöket az elsődleges mezőgazdasági termeléséhez is, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz is használja. A beruházáshoz kapcsolódóan semmilyen támogatást nem vett igénybe.
    Kérdésem a TAO törvény 7.§. (1) zs) pontjában biztosított adóalap csökkentési lehetőséghez kapcsolódik. A vállalkozás mindenben megfelel a törvényi feltételeknek, ám nem tudjuk értelmezni a törvényhely vonatkozó (12) bekezdésének előírását esetünkben hogyan kell alkalmazni
    Kérdésünk teljesen gyakorlati: A vállalkozás igénybe veheti-e az adóalap kedvezményt, és ha igen akkor mely összegkorlátra kell figyelemmel lennie, a 15.000 EUR felső határ, vagy a 200.000 EUR felső határ alapján állíthat-e be csökkentő tételt az adóbevallásába? Ezt mely rendelet alapján teheti meg, és a 1729-es bevallásban, a1729-02 lapokon hova kell beállítani a „támogatási” értéket:
    a.) ha a vásárolt gépeket tevékenység szerint nem különíti el?
    b.) ha elkülöníti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz kapcsolódó eszközöket, azok költségeit?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 4. 9:58

    A társasági adótörvény 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

    A 22/A. § (3) bekezdés alapján az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

    A budapesti székhelyű kkv-nak minősülő adózó Budapesten megvalósult ingatlanprojekt finanszírozására „Többdevizás projekt hitelkeret-szerződés”-t kötött pénzügyi intézménnyel, melynek rendelkezései szerint:

    „A Kölcsön visszafizetése: Az Üzletfél az általa lehívott és még vissza nem fizetett Kölcsön összegét 2013. …… hó 31-ig (ha ez nem banki nap, akkor a következő banki napon) (a „Végső Lejárat Napja”) egy összegben köteles visszafizetni.”

    „A Kölcsön meghosszabbítása: Az Üzletfél kérheti a Kölcsön futamidejének meghosszabbítását, amennyiben ezirányú írásbeli kérését legkésőbb 30 naptári nappal a Kölcsön lejárata előtt írásban közli a Bankkal. Az Üzletfél ilyen irányú kérelmét a Bank a Hitelkeret-szerződést érintő összes körülmény figyelembevételével bírálja el, azonban a meghosszabbításra nem köteles.

    A hitelkeret-szerződést a felek közös megegyezéssel azóta többször módosították, melyben a kölcsön visszafizetésének napja („végső lejárat napja”) mindig módosításra került, s így jelenleg is hatályban van. A felvett hitel után kamatfizetési kötelezettség azóta is terheli az adóalanyt.

    Kérdés, hogy a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény – különösen a 22/A. § (3) bekezdésben foglalt „utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie” kritérium figyelembevételével – a módosításokkal meghosszabbított lejárati idő alatt is igénybe vehető-e (pl. 2017-ben)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    KKV besorolás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 11. 14:08

    Az alábbi KKV besoroláshoz kérem szíves segítségüket!

    Nagy Kft-ben az üzletrészek:
    - D magánszemély 51 %
    - H magánszemély 25 %
    - Más Kft 20 %
    - K magánszemély 4 %
    Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek

    Kis Kft-ben az üzletrészek:
    - D magánszemély 31,9 %
    - H magánszemély 26,9 %
    - N magánszemély 20,2%
    - Nagy Kft 19,2 %
    - Hné magánszemély (H édesanyja) 2 %
    Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek

    A Tao 4 § 23. f) pontja alapján az ügyvezető egyezőség miatt fenn áll a kapcsolt vállalkozás a két cég között.
    A 2004. évi XXXIV Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft és Kis Kft 3 § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni?
    Kapcsolódó vagy partner vagy egyik sem a Kis Kft a Nagy Kft-nek, és ha igen mely tulajdonlás alapján?
    Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Társasági adóalap | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 11. 16:43

    Az alábbi ügyletről szeretném kérni a szakmai véleményüket:
    Adott ’A’ és ’B’ magyar illetőségű nem kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaságok.
    ’A’ végleges térítés nélküli pénzeszközt ad át ’B’ vállalkozásnak, 1000e Ft-ot.

    ’B’ vállalkozás adózás előtti eredménye 1300e Ft. (a kapott 1000e Ft-ot tartalmazza)
    Társasági adóalap módosító tétel 1 db van, fejlesztési tartalékot képez az eredménytartalék terhére 600e Ft összegben.
    Ezáltal az adóalap 700e Ft-ra (1300-600) módosul, így az adóalap a kapott pénzeszköz összege alá csökken.
    ’B’ vállalkozás a Tao törvény 3. sz. melléklet A) 13. pont alapján nyilatkozik, mely szerint a bevételt az eredményében elszámolta és adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, e bevételre jutó társasági adót megfizeti.
    A fejlesztési tartalék képzés az adózás előtti eredmény 50%-ig képezhető társasági adóalap csökkentő tételként. Ez a csökkentés van hatással a kiadott nyilatkozatra?
    ’B’ vállalkozás jogszerűen adhatja-e ki a fenti pont szerinti nyilatkozatot ’A’ vállalkozás részére ezen feltételek esetén?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Mosogatógép beszerzése | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 17. 0:00

    Cégünk székházába mosogatógépet vásárolna. Természetbeni juttatásnak minősül-e illetve terheli-e adófizetési kötelezettség ezen beszerzése után?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Taxiköltség elszámolása, üzleti cél igazolása | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 1. 0:00

    A társaság ügyvezetője taxi szolgáltatást vett igénybe üzleti célból.
    - Hogyan kell értelmezni a taxi szolgáltatás igénybevételét adózási, illetve számviteli szempontból?
    - Milyen adókat és járulékokat kell megfizetni utána (ha valamilyen juttatásnak minősül)?
    - Hogyan kell igazolni az igénybevétel üzleti célját?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Egy társaság osztalékfizetése és vesztesége | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 20. 0:00

    A társaság 2006.évi eredménye tagi kölcsön elngedése nélkül: - 10.000 eFt
    Elengedett tagi kölcsön: 9.000 eFt
    Adózás előtti eredmény: -1.000 eFt
    Eredménytart. felhasználása osztalék fizetésére: 10.000 eFt
    Fizetendő osztalék: 9.000 eFt

    Kérdés:
    1. A fenti adatok alapján az osztalék felvehető-e kedvezményes 10%-os SZJA-val, ha az elengedett tagi kölcsön 2006.06.09-én fennállt?
    2. 2007.évre mennyi veszteség vihető át a társasági adó szempontjából? 1 vagy 10 millió?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Számlán hiányosan szereplő vevő néve | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 10. 0:00

    Társaságunk, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. a megyei közútkezelőkkel együtt beolvadt a Magyar Közút Kht-ba. Az egyes területi igazgatóságok nem önálló jogi személyek, mint telephelyek kerültek bejegyzésre, de nem, mint Pest Megyei Területi Igazgatóság, hanem Budapest, Tárnok, Dabas, Cegléd, Monor, Vác... és felsorolva a társaság többi telephelyét.

    Társaságunk elfogadhat-e olyan számlát, amely a Magyar Közút Kht. megnevezésen túl tartalmazza a területi igazgatóság megjelölését is? Sajnos a gyakorlatban nehezen megoldható az eltérő postázási cím használata, valamint a területi igazgatóság megnevezésének közlemény rovatban való feltüntetése, (az ország számláinak egy része a központba érkezik, és a területi igazgatóság megjelölésének hiányában nehézkessé válik a beazonosítás) nem feltétlenül figyelik az ügyfelek.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Telefonköltség elszámolása, áfavonzata két cég közös szerződés esetén | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 10. 0:00

    „A” és „B” társaság együttesen szerződést kötött az egyik telefontársasággal. A szerződés e formában történő megkötése a cégek telefonköltségeiknek csökkenését eredményezi (a cégeken belüli telefonbeszélgetések ingyenesek).
    Megérkezett „A” társaság címére a telefonszámla, amelyen csak a cég által használt telefon előfizetési és beszélgetési díjak kerültek kiszámlázásra.
    A számlán azonban vevőként „B” társaság van megjelölve, a számla fizetőjeként pedig az „A” társaság.
    „A” társaság ezen a számla alapján elszámolhatja-e a telefonköltséget, illetve - a levonási tilalom figyelembe vételével - az áfát levonásba helyezheti-e?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • laptop

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatás éles bevezetéséig már csak néhány nap van hátra, a NAV a napokban kiadott tájékoztatások alapján szinte az utolsó percekben is tervez módosításokat. Az alábbiakra lehet számítani a következő napokban...

  • Fotó: shutterstock

    Az étel- és italautomata beazonosítását lehetővé tevő automata felügyeleti egységet (AFE) 2018. június 30-áig kell beszerelni és összekötni az adóhivatal informatikai rendszerével, ezt követően már csak az ilyen automaták üzemeltethetők - hívta fel a figyelmet a Magyar Posta pénteken.

  • Fotó: shutterstock

    A vállalkozók versenyképességének növelésében jelentős szerepet játszhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - jelentette ki Varga Mihály a NAV vezetői értekezleten, amelyen bemutatta Sors Lászlót, az adóhivatal új vezetőjét. A pénzügyminiszter leszögezte, a NAV amellett, hogy 2021-re papírmentes hivatallá válik, a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozásoknak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja, ezzel felére csökken az adóadminisztráció.

  • búza

    A gabonákra és egyes olajnövényekre alkalmazott, 2018. december 31-én lejáró fordított áfafizetési rendszer alkalmazásának meghosszabbítását szorgalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

  • építkezés

    Áprilisban az építőipari termelés 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).