Ismét egy ára lehet a sütinek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tállai András államtitkár és NAV elnök keddi sajtótájékoztatója után, 18 órakor benyújtotta a kormány a “tavaszi” adócsomagot a parlamentnek. A 18 óra utalhat a 18 százalékos áfára is, amely tekintetében szimbolikus módosítások történtek: vége lehet a cukrászdák és kávézók kényszeredett trükközésének, akár egy árban is adhatják a sütit jövőre. Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének árcsökkentő hatása kétséges, erre a NAV-nak közvetlen befolyása nincs.

A törvényjavaslat 15 paragrafusban tartalmazza az áfa törvényt érintő változásokat. Ezekből számos bekezdés pontosító jellegű, az építésügyi szabályozás változásával bevezetett új kategóriákhoz igazítják a törvény szövegezését annak érdekében, hogy az “új ingatlan” meghatározás kétséget kizáróan értelmezhető legyen. Problémát okozott ugyanis, hogy az egyszerű bejelentéssel épített ingatlanok esetében mikortól számítandó a kétéves időtartam, hiszen használatbavétel, mint hatósági aktus ebben az esetben nem történik. Egyértelműsíti a javaslat, hogy a 2 év elteltét a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kell számolni. Pontosításra kerül továbbá, hogy a kedvezményes (5%) adókulcs alá tartozó legfeljebb 150 m2 nagyságú lakás, vagy legfeljebb 300 m2-es családi ház esetén a törvényi hasznos alapterület megfelel a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott hasznos alapterület definíciójának.

A korábbi években megismert célkitűzéseket követve a sertéshús mellé 2017-től felsorakozik a baromfihús, tojás és a “friss” tej, mint az 5%-os adómérték alá tartozó termékek. A baromfihús és tojás idén még 27%-os áfa alá tartozik, a tej pedig már jelenleg is a kedvezményes 18% áfakulcs alatt található. Innen csökkenne 5%-ra az áfakulcs, azonban az élelmiszer-ipari kezelésen átesett tej és tejtermékek 2017-től továbbra is maradnak a 18 százalékos adómérték alatt. A kormányzati szándék tehát továbbra is az alapvető élelmiszerek árának csökkentését célozza, azok áfaterhének mérséklésével. Tekintettel azonban arra, hogy a sertéshús esetében a rendelkezések ármérséklő hatása felemásan érvényesült csak a piacon, jelen esetben is kétkedéssel fogadják a szakemberek, hogy valódi árcsökkentő hatással bír-e majd az intézkedés. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a kereskedők egy része valóban a korábbi (vagy inflációval megegyezően emelt) nettó árára számította fel 2016. január 1.-től az 5% áfát sertéshús esetén, nagy részük azonban emelt a nettó áron és közel azonos fogyasztói áron értékesítette továbbra is a sertéshúst. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen eszközökkel lehet biztosítani, hogy a jogalkotó szándéka valóban a fogyasztók által érezhetően érvényesüljön. Tállai András a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy mindent megtesznek azért, hogy a kereskedők az árakban valóban érvényesítsék az áfacsökkentést, erre azonban csupán indirekt eszközök állnak rendelkezésére az adóhatóságnak. Megemlítette, hogy elsősorban inkább arra van lehetőség, hogy kiszűrjék azon kereskedőket, akik egyéb – nem kedvezményes adókulcs alá tartozó – húsárukat is az 5%-os adókulccsal “ütnek be” a pénztárgépbe. Sajnos azonban a piacgazdaság alapvető eleme, hogy a kereslet-kínálat viszonya határozza meg az árakat, így minden lehetősége megvan a kereskedőknek, hogy az áfacsökkentés egy részét extra profitként érvényesítsék, amennyiben a fogyasztói árakat csupán kismértékű csökkentéssel is tartani tudják. Abban bízik azonban a kormányzat, hogy azon kereskedők, akik áraikban csupán részben érvényesítik az áfacsökkentést, versenyhátrányba kerülnek a “jogkövető” és így olcsóbb áron értékesítőkkel szemben, melynek következtében közelíteni fognak a fogyasztói árak.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Végezetül fontos javaslat, hogy az étkezőhelyi vendéglátásban történő étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom 2017-től 18% áfa-kulcs alá tartozna, melyet 2018-tól további lépéssel egészen 5%-ig csökkentene a jogalkotó. Ezzel – legalábbis 2017-re – véget érhetne a vendéglátó helyek nagy részének 2012 óta tartó kényszerű helyzete. Jelenleg ugyanis maga a vendéglátó-ipari szolgáltatás mint olyan a 27%-os általános mérték alá tartozik, míg számos cukrászdában, reggelizőben, kávézóban vásárolható gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék a kedvezményes 18% alá esik. Így jelenleg az áfa felszámítása szempontjából jelentőséggel bír, hogy a vásárló helyben fogyasztja el pl. a süteményt, vagy elvitelre kéri. Amennyiben elvitel, úgy termékértékesítésnek minősül az ügylet és 18% áfa felszámításával kell a nyugtát/számlát kibocsátani. Amennyiben azonban a vásárló helyet foglal és asztalához kéri a terméket, úgy az általános mérték szerinti 27%-ot kell felszámítani. Próbálkoztak az érintett üzletek két ár feltüntetésével, azonban általános tapasztalat, hogy rossz érzéseket keltett a vásárlókban a “kettős mérce”. Nem volt könnyű az eladóknak elmagyarázni, hogy nem a helyben fogyasztókon akarnak extra profitot elérni az elvitelesekkel szemben, hanem egyszerűen különböző adómértéket kell felszámítaniuk. Az eredmény jellemzően az lett, hogy egy fogyasztói árat tüntetnek fel az üzletek és attól függően “ütik” 18% vagy 27%-ra a terméket (felülről számítva), hogy elvitelre kérte-e a vevő. Habár a törvényjavaslat nem a jellemzően használt “vendéglátó-ipari” vagy “éttermi” kifejezéseket használja, hanem az “étkezőhelyi vendéglátás” összetételt, reményeink szerint emögött a jogalkotói szándék minden nem “elviteles” vásárlásra vonatkozni fog, beleértve a fentebb részletezett eseteket is.

(A szerző az Accace adómenedzsere.)

---