10 fontos kérdés az adóoptimalizálásról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit jelent az adóoptimalizálás egy vállalkozás életében, mit takar ez a fogalom? Hogyan tud ebben a könyvelő és az adótanácsadó segíteni és hogyan érdemes a velük együttműködni? Cikkünk célja a tudatos adózás elősegítése és a figyelem felhívása a tervezés fontosságára.

1. Mi az adóoptimalizálás lényege?

Egy vállalkozás adóoptimalizálása kétféle megközelítésből is elindítható. Egyik megközelítésben a jelenlegi működés áttekintésével feltárhatóak azok a pontok, ahol adót lehetne spórolni néhány kisebb változtatással, vagy egy adott elszámolási rendszer felállításával. A másik megközelítésben az adóoptimalizálás azt szolgálja, hogy a vállalkozás jövőbeni terve, célja, ötlete kerül alapos vizsgálat alá annak érdekében, hogy az új dolog (szerződés, üzletág, együttműködés, projekt, kampány, stb.) a lehető leghatékonyabb adózási formában valósulhasson meg.

2. A múlt vizsgálata nem adóoptimalizálás?

A vállalkozói múlt vizsgálata (jellemzően visszamenőleg 5+1 évre, ami az elévülési időt jelenti) alapvetően nem adóoptimalizálási célból történik. Bár lehet, hogy a múlt vizsgálatakor fény derül néhány olyan elemre, amit önellenőrzéssel alkalmazhatunk és adót igényelhetünk vissza, de a legtöbb kedvezmény, mentesség vagy más megoldási forma utólag nem érvényesíthető. Ennek oka abban rejlik, hogy ha a cég nem ismeri az adócsökkentés feltételeit, nem is tud felkészülni rá és sokszor utólag derül ki, hogy a feltételek közül egy-két dolog nem teljesült, és ha előre ezt megtervezték volna, lehetett volna adót spórolni. A múlt vizsgálata (hívjuk adózási átvilágításnak) inkább arról szól, hogy a cég múltját átnézzük, és ha valamilyen kockázati pont van benne, akkor azt tárjuk fel és lehetőség szerint rendezzük. Ez nemcsak akkor hasznos, ha egy meglévő céget veszünk meg, hanem akkor is, ha nyugodtan szeretnénk aludni cégvezetőként, cégtulajdonosként. Az adózási átvilágítás annyira bő téma, hogy külön cikkben fogunk kitérni rá.

3.  Miben tud segíteni a könyvelő?

A gyakorlatban sokszor összemosódik, hogy mi a könyvelő és mi az adótanácsadó feladata. Ahhoz, hogy ezt átlássuk, meg kell néznünk, mi a mérlegképes könyvelő és mi az adótanácsadó működési területe.

4. Mérlegképes könyvelő szakképesítés munkaterülete, leírása:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, számviteli beszámolót készít:

 

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatokelkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! Regisztráljon és próbálja ki >>

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

A fentiek alapján is látható, hogy a mérlegképes könyvelő fő feladata alapvetően a számviteli törvényben előírtak betartása, betartatása. Ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó adóügyi feladatokkal is tisztában legyünk, nézzük meg a mérlegképes könyvelői OKJ képzés adózási feladatok ellátásáról szóló részét.

5. Milyen adózási feladatai vannak a mérlegképes könyvelőnek?

Átlátja az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit.
Alkalmazza a különböző adók, járulékok, hozzájárulások meghatározására vonatkozó szabályokat, megállapítja az adóalap nagyságát és a fizetendő összeget.
Alkalmazza az adózással összefüggő anyagi és eljárási jogi normákat.
Meghatározza és bevallja a különböző adókat, járulékokat.
Ellátja a vonatkozó jogszabályokban az adókötelezettségek teljesítésével és az adatszolgáltatással kapcsolatosan előírt feladatokat.
Ellátja az önellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
Elektronikus adó- és járulékbevallásokat készít.
Átlátja az adóhatóság általi ellenőrzés folyamatát, tisztában van az egyes adókötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményekkel.
Az adótervezés során az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát.
Ellátja az adózással összefüggő feladatokat a Közösségi jog, az Európai Unió más tagállamai vagy harmadik országok jogára is figyelemmel.

Megállapítható, hogy a könyvelőnek alapvetően az adózási tanácsokkal történő ellátás nem feladata, hanem a vállalkozást érintő adózási feladatok ellátása, adók megállapítása és bevallása a tevékenységének lényege. Az adótervezés a gyakorlatban a folyamatos működés során fizetendő adók kiszámításának a tervezését jelenti.

6. Ki végezhet akkor adótanácsadást, adóoptimalizálást?

Alapvetően az adótanácsadó végezheti ezeket a feladatokat. Ha olyan szerencsés helyzetben van a vállalkozás, hogy a mérlegképes könyvelője egyben adótanácsadó végzettséggel is rendelkezhet, akkor a vele aláírt szerződésben szerepelhet adózási tanácsadás is, természetesen külön összegért a könyvelési díjon felül. Célszerű erről megbizonyosodni, mindkét fél érdekében, azaz a könyvelési, adótanácsadási ajánlat mellékleteként elkérni a mérlegképes könyvelői igazolvány és az adótanácsadói igazolvány másolatát – ugyanis ezzel tudják igazolni magukat a szakértők. Ha a mérlegképes könyvelő nem rendelkezik adótanácsadói végzettséggel, vagy a szerződő könyvelő irodának nincs adótanácsadó tagja vagy alkalmazottja, akkor vajon külön céget kell megbízni az adótanácsadói feladatok ellátásával? De mi minősül adótanácsadásnak?

7. Mi az adótanácsadó feladata?

• Az adótanácsadó a vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos, a rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó tanácsadói munkát végez.
• Értelmezi a kapott megbízást, azonosítja a megbízással összefüggő releváns tényállást, az ezek alapján adódó adókötelezettségeket, és ezek hatásáról és következményeiről megbízójának tájékoztatást ad.
• Részt vesz a vállalkozás adókötelezettségeinek teljesítésében, a bevallások elkészítésében, az ehhez kapcsolódó számviteli feltételrendszer kialakításában, működtetésében, ellenőrzi, elemzi, hasznosítja az abból nyert információkat.
• Megbízója vagy munkaadója felhatalmazása alapján a rendszeresen ismétlődő feladatokhoz és ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettségek és jogok érvényesítésében közreműködik az adóhatóságok előtti eljárásokban, képviseletet lát el, az adóbevallásokat ellenjegyzi.
• Ismeri, és munkája során alkalmazza a hazai, és az Európai Uniós tagállamokat érintő adójogot, a nemzetközi adózás alapvető szabályait, és mindezek jogi környezetét.
• Tájékoztatást ad a külföldieket érintő hazai adózási szabályokról, illetve a külföldiek magyarországi és magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatos adózási kérdésekről.
• Értelmezi és alkalmazza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és más, a külföldi illetőségű adózók hazai adókötelezettségét érintő szabályokat.
• A tanácsadó-, vagy más szervezeten belül foglalkoztatott adótanácsadó a vállalkozásnál, illetve az ügyfélnél rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó, megalapozott szakmai ismeretei birtokában ellátja az adótanácsadó munkaköréhez rendelt feladatokat.
• Munkájának megszervezésével integrálódik az őt alkalmazó vállalkozás, illetve adótanácsadó szervezet munkájába, érvényesíti az irányadó szakmai és etikai normákat.
• Tevékenysége során szóban és írásban eredményesen kommunikál a környezetével, a felügyeletével megbízott vezető adótanácsadóval, megbízóival, hatósági szakemberekkel és más tanácsadókkal.

Az adótanácsadó feladata tehát az adóügyi területeken történő rendszeresen ismétlődő adózási feladatok ellátása. Ha a fentieket megvizsgáljuk, azt is felfedezhetjük, hogy van átfedés a könyvelőnél előírt adózási feladatok között is. Az, hogy ez esetleg a jövőben bevezetendő új szabályozások tekintetében megváltozik-e, még nem tudjuk, de remélhetőleg konkrétabb előírások bevezetése várható.

8. Hogyan vonja be a szakértőket a vállalkozás ügyvezetője vagy illetékes vezetője az adóoptimalizálási folyamatba?

Először is érdemes megfogalmazni a szervezet, vállalkozás célját az adóoptimalizálással. Gyakori, hogy a vezető már ismeri azokat a területeket, ahol változtatni szeretne, ezeket első körben célszerű jelezni a könyvelője felé, de ugyanez a helyzet akkor is, ha új tervek megvalósítása a cél. Fontosnak tartom kiemelni, hogyha a könyvelő utólag, már az esemény megvalósulását követően szerez információkat arról, hogy valami megváltozott, vagy bevezetésre került, akkor az elérhető hatékonyság és az elérhető adóelőny megvalósulásának esélye jelentősen csökken.

9. Mitől függ, hogy a könyvelő tud-e segíteni az adóoptimalizálásban?

Alapvetően a felek közötti szerződés lesz az irányadó, és ebből adódóan a könyvelő feladata eldönteni és megindokolni, hogy az adott kérdéskör a szerződés hatálya alá tartozik-e, vagy nem. A könyvelő bevonhat külső szakértőket is a feladat megoldásában, vagy egy adott projekt adóügyi kidolgozásába, vagy akár a teljes cég átvilágításába, ez már megállapodás kérdése a felek között. Ha a könyvelő nem vállalja az adott feladatot, akkor ajánlást érdemes tőle kérni, hogy kihez, mely céghez vagy cégekhez érdemes fordulni az adott kérdéskörben specialistaként, kiktől érdemes ajánlatokat bekérni.

10. Honnan tudhatja egy vállalkozás, hogy szüksége van-e adóoptimalizálásra?

Mindenképpen azt javaslom, hogy először is kérdezze meg a vállalkozás vezetője erről a könyvelőjét, jelezze ilyen irányú igényét. A könyvelői együttműködés lényegi pontja, ahogy feljebb is olvasható, hogy a könyvelő feladata többek között: „a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása” is. A gazdasági döntéseket megalapozó következtetés lehet az is, hogy javasolt a vállalkozás működési területeinek átvilágítása, az egyéb (nem feltétlenül kötelezően előírt, de a működéshez nagymértékben hozzájáruló) szabályzatok (pl. szervezeti működési szabályzat, bizonylati rend és bizonylati út, önköltség számítási szabályzat, gépkocsi használati szabályzat, cafeteria szabályzat, telefonhasználati szabályzat, stb.) összeállításában tanácsadási segítség nyújtása, vállalatirányítási vagy egyéb szoftver bevezetésében történő  közreműködés, a belső üzletágankénti eredménykimutatások és riportolásirendszerek kialakításában egyeztetés, szerződések átvilágítása, és egyéb fontos, a működést és a fejlődést akár jelentősen befolyásoló rendszerek elindításában történő segítségnyújtás.

---