A hét kérdése: transzferár-meghatározás több módszerrel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél kulcskérdés az alkalmazott árak piaci jellegének bizonyítása, melyhez több módszer közül lehet választani. Mikor lehet egyszerre több módszert is alkalmazni és mire kell figyelemmel lenni ilyen esetben?


Tisztelt Szakértő!

Transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásunknál felmerült annak a kérdése, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult egyes ügyleteknél alkalmazhatunk-e egyszerre több transzferár módszert a szokásos piaci ár elv betartásának bizonyítására?

Tisztelt Kérdező!

A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteire vonatkozó szokásos piaci árat, az ár meghatározásánál az adózó által alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás (transzferár nyilvántartás) kell, hogy rögzítse. A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18. paragrafusa tartalmazza, hogy kinek kell transzferár nyilvántartást készítenie és hogy milyen módszerek alkalmazhatóak a szokásos piaci ár meghatározására. A módszerek a következők: összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, nyereségmegosztásos módszer. Ha a felsorolt módszerek szerint nem határozható meg a szokásos piaci ár, akkor egyéb módszert is lehet alkalmazni, de erről a jogszabály nem ad bővebb tájékoztatást.

A Tao. törvényben rögzítésre került (31. paragrafus 2. bekezdés), hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:

a) a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;

b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás.

A fenti b) pontban foglaltak alapján az OECD Transzferár irányelvek előírásai alapján a következőket fontos figyelembe venni, ha a szokásos piaci árat több módszerrel szeretné az adózó alátámasztani.

A szokásos piaci ár elve nem írja elő egynél több módszer alkalmazását, mert ennek rögzítése aránytalanul nagy terhet róna az adózóra. Mivel bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a módszerválasztás nem egyértelmű, mivel a vizsgálat elején több módszer is szóba jöhet, de általában ilyenkor is kialakul egy végső, alkalmazható módszer. Összetettebb ügyleteknél, amikor nincs egyetlen olyan módszer, ami perdöntő lehet, akkor az adózó (és az adóhatóság is) rugalmasabb megközelítést alkalmazhat, és ez lehetővé teszi, hogy több módszer együttesen kerüljön alkalmazásra. Ilyen esetekben olyan eredmény elérését kell megcélozni, amely az ügyletekben érintett felek számára kielégítő, figyelembe véve az ügylet összes körülményét, azt, hogy független felek hogyan viselkednének, milyen kockázatokat vállalnának a hozzájuk rendelt tevékenységek és rendelkezésükre álló erőforrások alapján (funkcionális elemzés), és ezt hogyan ültetnék át a gyakorlatba. Mindezt fontos modellezni írásban is, természetesen a gyakorlati szempontokat figyelembe véve.

Több módszer alkalmazása esetén előfordulhat, hogy több, egymástól eltérő értéktartomány lesz a vizsgálat végeredménye. Az OECD irányelvek szerint potenciális mindkét különálló tartomány felhasználható a szokásos piaci á bizonyításához. A több eltérő értéktartományt tovább lehet vizsgálni. Például, ha átfedés van a tartományok között, akkor az átfedést tartalmazó adatokat még részletesebb vizsgálat alá lehet vetni, vagy amennyiben egyáltalán nincs átfedés, szükséges lehet a módszerek pontosságát újra megvizsgálni. Általános szabály nem mondható ki, hogyan kell figyelembe venni a különböző tartományokat, mert ilyenkor vissza kell menni az eredeti forrás adatokig (azok megbízhatósága, minősége, alapossága megfelelő-e) és a módszer megbízhatóságáig. Nagy mértékben eltérő értéktartományok esetében szükséges vizsgálni, hogy miből adódik az eltérés, mert lehet, hogy az összemért jellemzők körét korrigálni kell, vagy a jellemzők eltérései miatt további helyesbítések válnak szükségessé.

A kérdést szakértőnk, Lakatos Zsuzsa válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).