A NAV elfogta a nyíregyházi keresztapát
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Maffiaszerű eszközökkel és módszerekkel próbálta blokkolni a bűnüldöző szervek munkáját az a bűnszervezet, amelynek irányítóját, és annak két jobb kezét őrizetbe vették a NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói. A nyíregyházi ügyvéd által irányított „vállalkozás” a busás haszon reményében szinte bármilyen illegális ügyletbe belevágott, mint például cégtemető vagy éppen cigarettacsempészet.
Az ügyvéd a 2000-es évek elejétől kezdve sok bűnözőt védett, így megismerte a különböző bűncselekmények elkövetési módját, és azokat a módszereket, amelyekkel a büntetőeljárások sikere meghiúsítható. Ezeket az információkat felhasználva, busás anyagi haszon reményében bűnszervezetet épített ki. A vállalkozásként működő szervezetnek cégek eltüntetése, vagyon elleni bűncselekmények, és cigaretta csempészet mellett prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények is a számlájára írhatók. Emellett a megindult büntetőeljárásokat például hamis bizonyítékokkal, hamis tanúvallomásokkal, és hamis okiratokkal igyekeztek megtorpedózni – olvasható a NAV közleményében.
Az ügyvédnek a bűnszervezet zavartalan működése érdekében arra is volt gondja, hogy a az eljáró nyomozókat, ügyészeket feljelentgesse, vagy vesztegetés látszatának keltésével, alaptalan elfogultsági bejelentésekkel próbálja elérni, hogy az eljárásokra más hatóságokat jelöljenek ki. Ezzel akarta elkerülni, hogy a szervezett jelleg, és az állandósult elkövetői kör feltűnjön a hatóságoknak.
Miután védőként megismerte, hogy a fiktív cégátruházások milyen haszonnal kecsegtetnek, elhatározta, hogy szervezetten tesz eleget a cégtulajdonosok ilyen igényeinek. Ehhez ukrán bukóembereket, és fiktív magyarországi székhelyet biztosított, mindezért pedig cégenként legalább ötszázezer-egymillió forintot kért. A strómanoknak ötvenezer forintot fizetett. Az üzletszerű szolgáltatás országszerte elhíresült, hiszen így menthették ki a cégek még meglévő vagyonát tulajdonosaik, meghiúsítva a hitelezői igények kielégítését. Sőt ezzel a módszerrel azt a látszatot keltették, hogy a cégek vagyona mellett a számviteli iratok is az ukrán „ügyvezetőkhöz” kerültek. Így leplezhették az egyéb bűncselekményeket, és a bírsággal járó szabálytalanságokat is. Az eddigi adatok szerint negyvennyolc céget fantomizáltak.
A pénzügyi nyomozók tizenöt embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük a nyíregyházi ügyvédet és két segítőjét. Hármójukat őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. A nyomozás közokirat-hamisítás és csődbűncselekmény miatt folyik.
