Adólevonás: magyar ügy az EB előtt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Magyar ügy került az EU Bíróság elé, amely nagyon fontos eset lesz, mivel az adóellenőrzés során a fiktív számla – adólevonási jog témakörét érinti.

A hazai áfa levonási jog gyakorlását illető adóhatósági ellenőrzési és bírósági gyakorlatot legutóbb többek között az Európai Bíróság Mahagében és Dávid néven elhíresült döntései „forgatták fel”.

A döntést követően újragondolt és a hazai Bíróságok által is „jóváhagyott” ellenőrzési gyakorlat azonban továbbra sem biztos, hogy feltétlenül megfelel az Áfa irányelvben és az EB jogértelmezésében leírtaknak.

Az állami adóhatóság ellenőrzései során jelenleg azon következetes gyakorlatot folytatja, hogy a gazdasági esemény fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére tartalmilag hibás/fiktív számlának nyilvánítja azokat a számlákat, amelyek esetében úgy látja, hogy a számlakibocsátó a gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel nem rendelkezik, nem rendelkezett. Azt azonban már nem vizsgálja, illetve nem tárja fel, hogy akkor valójában ki volt az a személy, aki/amely a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette. Ezt követően pedig a számlabefogadó elvárható körültekintését, és ezáltal a levonási jogát is kétségbe vonja arra hivatkozással, miszerint nem vizsgálta meg eléggé a Partnerét, így az objektív tudattartalma ki kellett, hogy terjedjen arra, miszerint adókijátszásban vesz részt.

A helyzet adójogi következményeit csak tovább súlyosbítja az a ma már bevettnek számító hatósági gyakorlat, hogy a fiktív számlázással összefüggésben a büntető jellegű 200 százalékos adóbírságot szabja ki.

2015. augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.

A kérdések az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát taglalják.

Mi várható el az adólevonási jogát gyakorolni kívánó adózótól?

Az adóhatóság általános jelleggel megkövetelheti-e a héa-levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól azt, hogy annak érdekében, hogy az adóhatóság ne minősítse a gazdasági eseményt fiktívnek, ellenőrizze, hogy az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó szolgáltatás elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel a teljesítés és az ellenőrzés időpontjában, héabevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tett-e, avagy hogy a gazdasági esemény vonatkozásban a számlán túlmenően formai hibától mentes iratokkal rendelkezzen, továbbá elvárható-e, hogy a számlakibocsátó a gazdasági tevékenységét nem csak a héa-levonási jog alapjául szolgáló ügylet, hanem az ellenőrzés időpontjában is minden szabálytalanságtól mentesen végezze?

Mi várható el az adóhatóságtól, akit főszabályként a bizonyítási kötelezettség terhel?

Amennyiben az adóhatóság az előző pontban felsorolt körülmények alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de a számla tartalmilag hiteltelen, mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, akkor a főszabály szerint az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség alapján elvárható-e, hogy az adóhatóság azt is feltárja, hogy ebben az esetben kik között jött létre az ügylet, ki állította ki a számlát, avagy az adóhatóság az adólevonással élni kívánó adóalany e jogát e tényállási elem kétséget kizáró bizonyítása nélkül, a harmadik személy nevére, szerepére utaló adat, vagy körülmény nélkül, kizárólag csak az erre vonatkozó állítása alapján megtilthatja?

A kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt-e arra hivatkozással, hogy a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre?

Amennyiben az adóhatóság nem vitatja a számla szerinti gazdasági esemény megtörténtét, és a számla alakilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak, az adóhatóság megtilthatja az áfa levonási jog gyakorlását a kellő körültekintés vizsgálata nélkül – mintegy objektív felelősségre alapozva – arra hivatkozással, hogy mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatában jött létre, ezért a tartalmilag hiteltelen számla esetén a kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt, avagy az adólevonási jog gyakorlását megtiltó adóhatóság ezen körülmények között is köteles bizonyítani azt, hogy az adólevonással élő adóalany a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szabálytalan – esetenként adókijátszásra irányuló – magatartásáról tudott, vagy abban ő maga is közreműködött?

A számlabefogadó kellően körültekintő magatartása így csak a nemzeti adójogi szabályok szerinti formai hibás számlák esetében vehető figyelembe?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén megfelel-e a 2006/112 irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós bírósági joggyakorlat által is érvényre juttatott adósemlegesség, jogbiztonság és arányosság elvének az a jogszabály értelmezés, hogy a számlabefogadó kellő körültekintő magatartása csak abban az esetben vonható a vizsgálat körébe, ha a felek közti teljesítés igazolható, vagyis a gazdasági tevékenység a számlában meghatározott módon végbement a felek között, és csupán más, pl. formai hiba áll fenn, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti adójogi szabályok tartalmaznak rendelkezést a formailag hibás vagy a gazdasági esemény hiányában kibocsátott számlákkal kapcsolatban?

Remélhetőleg az Európai Bíróság ítéletével arra fog választ adni, hogy az irányelvvel és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban áll-e a tagállam adóhatóságának az a gyakorlata, amely nem deríti fel, így nem tisztázza azt, hogy a vitatott számla mögötti teljesítés pontosan kik között ment végbe. Azaz az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérnie, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, hogy valójában kik voltak a teljesítésben résztvevő felek.

A majdani ítélet jelentőségét az adja, hogy amennyiben az Európai Bíróság szerint a magyar hatósági gyakorlat nincs összhangban az európai joggyakorlattal, akkor ebből közvetetten levezethető lesz, hogy az Európai Bíróság a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. A nem bizonyított tények adózó terhére történő értékelésének tilalmából következik, hogy az adóhatósági több évtizedes ellenőrzési gyakorlat ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • foci eb

    Változatlan formában további hat éven keresztül működhet a társaságiadókedvezmény-rendszer (tao), Brüsszelben pénteken engedélyezték a folytatást - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • persely

    Több mint félmillió, önkéntes pénztárba befizető magánszemélynek is érdemes kihasználnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatását, mert a bevallási tervezet ezt az adatot is tartalmazza - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára pénteken.

  • pénz

    Várhatóan áprilisban kapják meg a megemelt fizetést az állami cégeknél dolgozók, januárig visszamenőleg - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

  • üzletember futóverseny

    Erősödhet a kkv-k piaci pozíciója, a vállalkozások negyede véli úgy, hogy egy éven belül javulhat versenyhelyzete – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az élénkülésre nagy szükség van, hiszen a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában épphogy benne vagyunk a középmezőnyben, míg az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók táborát erősítjük.

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.