Adóváltozások: helyi adók, reklámadó, illeték
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A PwC összegyűjtötte a helyi adókat, a reklámadót és különböző illetékeket érintő legfontosabb változásokat.
Helyi adók
Helyi adók tekintetében a legfontosabb változás az ún. települési adó bevezetésének lehetősége, melyet az önkormányzatok illetékességi területükön rendeleti úton vethetnek ki. A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi.
Az iparűzési adó tekintetében kedvező módosítás ugyanakkor, hogy 2015-től kezdődően csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni az összeszámítási szabályok során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges.
Reklámadó
A reklámadóval kapcsolatban az egyik legfontosabb változás 2015-től az adóhatósági nyilvántartás rendszere. Az adóhatóság a jövőben a honlapján közzéteszi egyrészt az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, másrészt az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevőket. A nyilvántartásba akkor vehető fel az adóalany, ha erre irányuló kérelmet terjeszt elő az adóhatóságnál és megállapítható, hogy az adókötelezettségét jogszerűen teljesítette vagy nyilatkozik arról, hogy őt az adóévben a reklámadóban adófizetési kötelezettség nem terheli. Ezen rendszerben szereplő reklám-közzétevő adóalanynak nem merül fel nyilatkozattételi kötelezettsége a reklámadó fizetési kötelezettségről vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli.
Továbbá nem merül fel megrendelői adókötelezettség, ha a megrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Szintén nem merül fel adókötelezettség, ha
- a megrendelő kéri nyilatkozat kiadását a közzétevőtől, és
- ezt a tényt hitelt érdemlő módon igazolni tudja, valamint
- a nyilatkozatot a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, továbbá
- e tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti.
Kikerül a reklámadó hatálya alól a sportágazatban az amatőr sporttevékenység keretében, valamint az országos szakszövetségekhez illetve az utánpótláshoz kapcsolódóan kifejtett reklám közzététel.
Akik viszont továbbra is alanyai a reklámadónak, azok esetében emelkedik a legfelső sáv adókulcsa – az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% helyett 50% adót kell 2015-től fizetni.
Illeték
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket – néhány kivételtől eltekintve – a jövőben banki átutalással is lehet teljesíteni, az illetékbélyegek használata ezzel háttérbe szorul majd.
Szigorodik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A minősítéskor a mérlegben kimutatott eszközök közül a pénzeszközökön és pénzköveteléseken túl 2015-től az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is figyelmen kívül kell hagyni a 75%-os arány meghatározásakor. Ezen változtatás okán több adózó eshet a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definíciója alá, mely esetben vagyoni betétjük megszerzésekor visszterhes vagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség keletkezhet.
Felfüggesztett illeték-kiszabási eljárásra ad lehetőséget a törvény változása 2015-től. Magánszemély nyilatkozatban kérheti, hogy lakásvásárlást követő egy éven belül történő másik lakás értékesítése esetén ez utóbbi időpontban keletkezzen az illeték-fizetési kötelezettség. Amennyiben a lakásvásárlás a nyilatkozat ellenére egy éven belül nem történik meg, az adóhatóság illetéket, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótilletéket szab ki.
