Az adó- és vámszankciókat el kell kerülni

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Azt a kifejezést hallva, hogy szankció, egy felelős gazdálkodó felkapja a fejét. Nem azért, mert a kifejezésről pozitív élményre vagy képre asszociál, hanem éppen ellenkezőleg: egy olyan fizetési kötelezettség vagy hatósági intézkedés jut eszünkbe, amitől tartunk, amit szeretnénk elkerülni - írja az RSM blogja.

Elgondolkodtató azonban az, hogy vajon a szankciók alkalmazásának az lenne a lényege, a célja, hogy egyfajta állandó nyomás alatt tartson egy gazdálkodót azzal, hogy a fölötte lebegő NAV-szellem szankciója eljön érte, ha hibát követett el. Egy modern alapokon nyugvó adó- és vámigazgatási rendszerben nem tölthetnek be ilyen szerepet a szankciók. 

A szankciók célja a jogsértéstől való visszatartás, nem a megtorlás

Általános jogi alapelv, hogy bármilyen szankció akkor tölti be a szerepét, ha a jövőbeni jogsértéstől visszatart és a helyes útra terel, de nem megtorolja az elkövetett hibát. Az adóigazgatástól kellő távolságra lévő büntetőjogban sem lehet a szankciók célja a megtorlás, éppen ezért jelent komoly gondot, ha az adóigazgatási joggyakorlatban ilyen jelek tapasztalhatóak. 

A téma ismerői jól tudják, hogy az adó- és vámigazgatás területén számtalan szankció létezik, csoportosításuk több szempont alapján is lehetséges. Beszélhetünk anyagi szankciókról, közismert nevükön bírságokról, de alkalmazható az engedélyek visszavonásán át az üzletek bezárása vagy a tevékenység szüneteltetése, egészen az áru elkobzásáig. Ezek mind szankciók, de mind közül a leggyakrabban alkalmazottak és legismertebbek az adó- és vámigazgatási bírságok.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

 

Azzal általában tisztában van mindenki, hogy bírságot akkor szabnak ki ránk, ha valamilyen jogszabálysértést követtünk el, valamilyen kötelezettségünknek nem tettünk eleget. Az alkalmazható bírságoknak több változata van, és egyáltalán nem közömbös kérdés, hogy mikor milyen mértékű bírságot alkalmaznak egy jogsértéssel szemben. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes jogsértések milyen bírságot vonhatnak maguk után, valamint hogy a szankció kiszabása az annak alapjául szolgáló jogsértés vitatása nélkül is kifogásolható.

Jogszerű-e a kiszabott bírság? 

Rendkívül fontos, hogy nem minden jogsértés eredményezi automatikusan bírság alkalmazását, még akkor sem, ha a gyakorlatban a hatóság ezt így értelmezi. Érdemes azt áttekinteni, hogy a jogsértés esetén kiszabott bírság valóban jogszerű-e annak ellenére, hogy valamilyen kötelezettségünket nem teljesítettük.

Alapvetően a bírságoknak két nagy kategóriája van, az úgynevezett mulasztási, valamint a vám- és adóhiányhoz kapcsolható bírságok. A bírságok lényegéből adódik, hogy alapjuk valamilyen jogsértés, ami azonban megkülönbözteti őket, hogy a cselekmény következményeként keletkezik-e adó- vagy vámhiány. Legyen szó mulasztási vagy adóhiányos bírságról, egyik esetben sem mindegy, hogy a hatóság milyen mértékű bírságot alkalmaz velünk szemben, ugyanis ez meghatározott feltételekhez kötött.

Mulasztási vagy adóhiány miatti bírság – eltérő mértékek

Általában a mulasztási bírság tól-ig határok között mozog, illetve figyelembe veszi a cselekmény elkövetésének tényezőit. Mindezek alapján alakul ki az alkalmazható bírság mértéke. Más a helyzet az adóhiányos bírság esetén, ugyanis ott általában százalékos mértékekkel találkozunk. A kiesett köztartozás bizonyos százalékát kell bírságként megfizetni, amely elérheti akár az 500 százalékot is. Ezen utóbbi bírság a jövedéki területen létező szankció, és éveken át vezette a kiszabható szankciók slágerlistáját, míg meg nem érkezett az EKAER áruértéket alapul vevő, 40 százalékos mértékű bírsága. Ha figyelembe vesszük, hogy az EKAER-kötelezettség szállítmányok vonatkozásában merül fel és az említett bírság mulasztáshoz kapcsolódik, könnyen belátható, hogy rendkívül erős „ nevelő hatása” van. 

A bírságok, mint szankciók drasztikusak tudnak lenni, ezért az egyedi ügyekben kiemelten indokolt vizsgálni, hogy az alkalmazott bírság jogszerű-e minden szempontból. Nem korlátok nélküli a hatóság szankcionálási lehetősége, több tényező is befolyásolja azt. Ezen tényezők között vannak egzakt elemek, mint pl. az ismételt elkövetés vagy az adóhiány mértéke, ugyanakkor jelentős szerephez jut a hatóság mérlegelési joga is.  

Szinte minden bírságra igaz, hogy a hatóságnak a szankció alkalmazásakor figyelemmel kell lennie az elkövetett cselekmény súlyára, az elkövetés jellegére, körülményeire és minden olyan szempontra, ami releváns lehet a szankció kiszabása során. Ezt a folyamatot hívjuk mérlegelésnek, ami a bírság kiszabása során is elengedhetetlen a hatóság részéről. 

A bírság megállapításakor a mérlegelés a hatóság joga és kötelezettsége 

A gyakorlati tapasztalataink szerint a bírságok kiszabása során a mérlegelési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő mértékben tesz eleget a hatóság, melyből adódóan döntése jogsértő lesz és támadható. Egy szankciónak, jelen esetben a bírságnak az elkövetett jogsértéssel és annak körülményeivel arányosnak kell lennie. Már az alapeljárásban kötelezett a hatóság arra, hogy a bírság kiszabása során vizsgálja és tisztázza azokat a körülményeket, amelyek szükségesek lesznek a jogszerű szankció alkalmazásához. 

Nem válhat automatizmussá a hatósági eljárások során a bírság kiszabása. Számos olyan tényező van, amelyet a hatóságnak figyelembe kell vennie és mérleges tárgyává kell tennie ahhoz, hogy az egyes esetekben arányos, és ezáltal jogszerű bírság megállapítására kerüljön sor. Sokan abban a téves feltevésben vannak, hogy a bírság mértékét meghatározó tényezőket nem az alapeljárásban kell vizsgálni, hanem egy, a már kiszabott szankcióval szemben előterjesztett méltányossági kérelem kapcsán. 

A szankciót kiszabó határozatnak tartalmaznia kell, hogy a hatóság milyen szempontok vizsgálata során jutott arra a megállapításra, hogy szankciót alkalmaz, és arra is ki kell térnie a határozat indoklásában, hogy milyen tényezők figyelembe vétele határozta meg a bírság mértékét. Jogsértő az a határozat, amely nem tartalmazza ezeket az elemeket.

A bírság önmagában is fellebbezhető, függetlenül a jogsértés elfogadásától  

A bírságról hozott döntés önállóan is fellebbezés tárgya lehet attól függetlenül, hogy elfogadjuk a hatóság által feltárt jogszabálysértést, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a szankció alkalmazása során jogszabálysértés történt. 

Ahogy már említettem, a szankció célja a visszatartás a hasonló jogsértések elkövetésétől, azonban a gyakorlat nem ezt a szemléletet támasztja alá. Nem ritka az olyan bírsághatározat, amely a jogsértés tényén kívül semmilyen más körülményt nem vesz figyelembe, és helytelenül egyfajta objektív (a felróhatóságra tekintett nélküli) felelősségként kezeli a szankciókat. 

Az adóigazgatási eljárás új szabályozásában látható a törekvés arra, hogy a konstruktív, jogkövető adózót értékelni kell, és a kisebb súlyú jogsértéseknél inkább figyelemfelhívásnak van helye és nem büntetésnek, de ez egyelőre a gyakorlatban nem érvényesül.

Éppen ezért fontos, hogy alapos elemzés nélkül egy vállalat ne fogadja el a mulasztásért kiszabott szankciót, mert egyáltalán nem biztos, hogy rászolgált arra! Mérlegelni kell a lehetőségeket és vizsgálat tárgyává tenni egy fellebbezés kezdeményezését.  

A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • vám

    Alapvető elvárás, hogy egy gazdálkodónak jogszerűen kell eljárnia tevékenysége során, de a hatóságok vonatkozásában ez a kötelezettség legalább ilyen fontos.Tradicionálisan garanciális jog, hogy amennyiben egy gazdálkodó úgy érzi, vele szemben egy hatóság jogszerűtlenül járt el, lehetősége legyen annak vitatására, azaz működjön a jogorvoslat rendszere a közigazgatásban - írja az RSM blogja.

  • pénz_fizetés

    A gazdaságot nem a becsületes, jogkövető, de esetleg hibázó vállalkozóktól kell megvédeni, hanem a csalók ellen kell fellépni - mondta Bók Mihály, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének társelnöke szerdán Debrecenben, egy adó- és vámkonferencián.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Orbán

    Külföldi tőke nélkül már nem működhet egyetlen modern ország sem, de alapvető érdek, hogy minél nagyobb számban létezzenek Magyarországon magyar tulajdonban levő nagyvállalatok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a magyar tulajdonú Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyára kapacitásbővítő beruházásának avatásán.

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.