Az Európai Bíróság forintosítható ítéletei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Érdemes átvizsgálni a korábbi adóhatósági jegyzőkönyveket, ugyanis az Európai Bíróság ítéletei nyomán jelentős összegek visszakérhetők az adóhatóságtól, ezen túl társaságok átalakulásai is adóhatékonyan megtervezhetők. Fontos bírósági döntésekre hívja fel figyelmet az adószakértő.

A K+F mérnöki szolgáltatás

Az Európai Unió a Kronospan-ügyben (C-222/09) ügyben kimondta, hogy a környezetvédelmi - technológiai kutatás-fejlesztési tevékenységet az áfában mérnöki szolgáltatásnak kell tekinteni.

Ez a teljesítési hely tükrében jelentős változást hozott és egyben kisebb mérföldkőnek számított, mivel az általános forgalmi adó szabályai szerint a tudományos, kulturális, szórakoztatási és hasonló tevékenységek esetén a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a tevékenységet fizikailag, ténylegesen végzik, azaz külföldi szolgáltatást igénybe vevő részére a belföldön nyújtott szolgáltatást csak magyar általános forgalmi adó felszámításával kell kiszámlázni.

Azonban mérnöki szolgáltatás esetén, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik a teljesítés helye a megrendelő székhelye, telephelye szerint, akkor egy belföldön nyújtott szolgáltatást külföldi megrendelő számára magyar általános forgalmi adó felszámítása nélkül lehet kiszámlázni.

A Bíróság ítéletéig a kutatás-fejlesztési tevékenységet a tartalma alapján hol tudományos, hol mérnöki szolgáltatásnak minősítették az eljárások során, és ez a 2011. január 1-jét megelőző ügyekben rendkívül nagy jelentőséggel bír.

Mennyit számít a forma?

A Colléé (C-146/05) ügyben kimondta a Bíróság, hogy lehetséges az általános forgalmi adó levonása, ha a tartalmi követelmények teljesülnek – függetlenül attól, hogy az alaki követelményeknek nem tesz eleget az adóalany maradéktalanul, azaz nem kérdőjeleződik meg egy közösségen belüli termékértékesítés adómentessége kizárólag arra hivatkozva, hogy az adózó nem rendelkezik megfelelő számviteli, könyvelési bizonyítékkal.

A nemzeti adóhatóságok nem tekinthetnek el a közösségen belüli termékértékesítés adómentességétől a tagállamok által felállított - azaz a saját, nemzeti - formai követelmények nem teljesítésére hivatkozva, amennyiben az adómentes közösségen belüli termékértékesítésnek az EU áfa-irányelvében lefektetett alapfeltételei teljesülnek.

Az ellenőrzési gyakorlatok azonban azt mutatják, hogy formai, alaki hiányosság miatt a közösségen belül termékértékesítést igyekeznek belföldi ügyletnek tekinteni és belföldi általános forgalmi adó felszámítását előírni.

A fentieket erősíti meg a következő ügy is. A Pannon Gép Centrum Kft. (C- 368/09) vállalkozási szerződéseket kötött különböző építési munkák elvégzésére. A cég a szerződések teljesítését alvállalkozók bevonásával végezte, akik az elvégzett munkákról számlát állítottak ki a számára. A Pannon Gép a maga részéről a megrendelőinek szintén kiállította a szükséges számlákat, és az adóbevallásában a kapott és adott számlák általános forgalmi adó tartalmát egymással szembeállította, és adólevonási jogával élt. Az adóhatóság ellenőrzés alá vonta a cég adóbevallását, és a vállalkozás terhére adóhiányt állapított meg, amiért adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Ennek okaként az adóhatóság azt jelölte meg, hogy az alvállalkozóktól beérkezett számlák nem a valós teljesítési időpontot tartalmazzák és ezért a magyar általános forgalmi adó törvény értelmében nem minősülnek hiteles számlának, így pedig utánuk adólevonási jog sem érvényesíthető.

Azzal kapcsolatban, hogy a hibás számlákat később sztornózták és új, a valós teljesítési időpontot feltüntető számlákat állítottak ki, az adóhatóság megállapította, hogy a javított számlák sem alapozzák meg az általános forgalmi adó levonását, mivel a sztornó számlákon és a javított számlákon két, eltérő sorszámozást használtak. Az adóhatóság egyébként nem vitatja, hogy a vitatott számlákat ténylegesen elvégzett munka után és a megfelelő ellenérték kifizetésére tekintettel állították ki, hanem kizárólag formai okokra hivatkozva utasította el azoknak az adólevonás során történő figyelembe vételét.

2010. július 15-én meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállította, hogy amennyiben a levonás anyagi jogi feltételei teljesülnek és a javított számla tartalmazza a szolgáltatásnyújtás teljesítésének pontos időpontját, úgy az általános forgalmi adó levonása akkor sem tagadható meg, ha a sztornó számla és a javított számla sorszámozása eltérő.

A Cartesio-ügy

A Cartesio (C-210/06) ügyben érintett volt a magyar jog szerint létrejött társaság, amelynek székhelye Baján található. A társaság tevékenységi körébe tartozik többek között a humán kutatás, fejlesztés; titkári, fordítói tevékenység; oktatás, képzés.

2005. november 11-én a Cartesio változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság a társaság
székhelyének Gallaratéba (Olaszország) való áthelyezése következtében módosítsa a cégnyilvántartásban a társaság székhelyére vonatkozó bejegyzést.

A Cégbíróság elutasította e kérelmet, azzal indokolva döntését, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé a Magyarországon alapított társaság székhelyének külföldre történő áthelyezését úgy, hogy e társaság személyes joga továbbra is a magyar jog maradjon. A Cégbíróság szerint az ilyen áthelyezéshez először a társaságnak meg kell szűnnie, majd újra kell alakulnia annak a tagállamnak a joga szerint, amelynek területére új székhelyét kívánja telepíteni.

A Cartesio e határozattal szemben fellebbezett a Szegedi Ítélőtáblához, amely azzal a kérdéssel fordult a Bírósághoz, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal a magyar jog azon rendelkezése, amely megakadályozza a magyar társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja a magyar jog szerinti társasági minőségét.

2008. december 16-án meghozott ítéletében a Bíróság úgy döntött, hogy a tagállamok megakadályozhatják a belső joguk szerint létrejött társaságokat abban, hogy székhelyüket másik tagállamba helyezzék át. A Bíróság azonban azt is kimondta, hogy a letelepedés szabadsága lehetővé teszi a társaságok számára, hogy székhelyüket egy másik tagállamba helyezzék át oly módon, hogy a másik tagállam joga szerinti társasággá alakulnak át anélkül, hogy az átalakulás során szükség volna a társaság megszűnésére vagy végelszámolására, amennyiben a fogadó tagállam joga ezt megengedi.

Érdemes átvizsgálni a korábbi adóhatósági jegyzőkönyveket, ugyanis az Európai Bíróság ítéletei nyomán jelentős összegek visszakérhetők az adóhatóságtól téves adóhatósági megállapítások miatt. Továbbá a társaságok átalakulásait is adóhatékonyan meg lehet tervezni a fenti jogeset kapcsán.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • eu_zászló

    Amennyiben valamely uniós tagállam elismeri a társaságok számára az átalakulás lehetőségét, azt a más tagállamban létrehozott társaságok számára is biztosítania kell - mondta ki csütörtökön kihirdetett ítéletében az EU luxembourgi székhelyű bírósága, egy magyar vonatkozású ügyben.

  • eu_zászló

    Adóalany-e a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – erről szól lényegében az áfaper, amelyet hazánk az Európai Bizottsággal vív az Európai Bíróság előtt – írja elemzésében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A két éve folyó per kimenetele és a döntés időpontja is teljesen bizopnytalan.

  • Az Európai Bíróság elé kerül az áfatörvény

    Az áfakülönbözet magyarországi visszatérítése ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság EB) - írta az MTI-Eco.
  • Európai Bíróság előtt a magyar iparűzési adó

    A magyar helyi iparűzési adóval (hipa) kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárás csütörtökön kerül az Európai Bíróság (EB) elé.
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Feloldották a Mall.hu magyarországi raktárának zárolását a hatóságok, ezzel megszűntek a vizsgálat miatt korlátozások az internetes áruháznál - közölte a Mall.hu szerdán az MTI-vel.

  • Országgyűlés, parlament, szavazás, képviselők

    Átlagosan 45 százalékkal növekedhet az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó köztisztviselők bére a tervezett életpályamodell bevezetésével - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, az életpályamodell bevezetéséről szóló, a parlamentnek szerdán benyújtott előterjesztés társszerzője az MTI-nek.

  • autópiac

    A csupán 5-10 százalékos bővülés a munkaerőhiánynak, illetve a bérek és járulékok emelkedésének köszönhető.

  • pénz

    Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves emelkedési üteme. 

  • lakás

    Egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat januártól az adózók számára kedvezően módosítaná a magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalapkedvezmény, illetve illetékmentesség szabályozását.