Az új pénzmosási törvény rendelkezései 5. rész

 

A Törvényj a Pmt. bejelentési rendszerét kívánja fenntartani azzal a különbséggel, hogy a bejelentési kötelezettség a Pmt. szerinti pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény mellett egy további esetre is kiterjed az Irányelvnek való megfelelés céljából. 

 

 

A Törvény továbbra sem köti magas gyanúszinthez a bejelentés megtételét. A bejelentőnek nem kell teljes bizonyossággal rendelkeznie a büntetendő alapcselekmény elkövetéséről, vagy a terrorizmus finanszírozásáról. A bejelentési kötelezettség a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülményre utalás esetén áll fent, ami jóval a büntetőjog által ismert gyanúszint alatt van.

 

Bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén – fenntartva a Pmt. rendszerét – a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz – a kijelölt személyen keresztül – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egységeként működő a pénzügyi információs egységnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során

rögzített adatokat, a bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény részletes ismertetését és az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak.

 

 

A szolgáltató köteles a kijelölt személy nevéről és beosztásáról a tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni a pénzügyi információs egységet. A pénzügyi információs egység és a kijelölt személy közötti kapcsolattartás érdekében a Törvény a kijelölt személy elérhetőségi adatainak megküldését is kötelezővé teszi. A kijelölt személy a bejelentéseket haladéktalanul köteles védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítani a pénzügyi információs egységnek, amelynek befogadásáról a pénzügyi információs egység visszaigazolást küld. A kijelölt személy a bejelentéseket nem bírálhatja felül, és nem tagadhatja meg a továbbítást akkor sem, ha az megítélése szerint alaptalan. A szolgáltatónak nem szükséges újból tájékoztatni a pénzügyi információs egységet a kijelölt személyről, ha a tájékoztatást a Pmt.-nek megfelelően korábban végrehajtotta, és az adatokban változás nem történt.

 

 

A Törvény alapján pénzügyi információs egység a szolgáltató bejelentését vagy az általa küldött értesítést követő – a Pmt. rendszerétől eltérően, a belföldi és nem belföldi ügyleti megbízások közötti különbségtétel nélkül – négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentés

alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve az adattovábbítás szükségességét. Ezen időtartam alatt dönthet az ügyleti megbízás teljesítéséről, vagy – ha az adattovábbítás miatt szükségesnek mutatkozik – a vizsgálatának további három munkanappal való meghosszabbításáról. 

 

A felfüggesztés időtartamának meghosszabbítására a pénzügyi információs egységnek egy alkalommal van lehetősége. A szolgáltató az ügyleti megbízást csak akkor teljesítheti, ha a pénzügyi információs egység erre kötelezi, vagy értesítésben engedélyt ad a teljesítésre, vagy az ilyen értesítésre nyitva időtartam letelt. A Törvény alapján a szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet jóhiszeműség esetén a felfüggesztésért se polgári jogi, se büntetőjogi felelősség nem terheli.

 

 

 

A Törvény átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egység pénzügyi, igazgatási vagy nyomozóhatósági adatokhoz és információkhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól. Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység jogosult közvetlenül vagy közvetve megismerni a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkat, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van.

 

A Törvény alapján a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva jogosult megismerni és kezelni bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot képező adatot- vagy információt. Ezzel összefüggésben a pénzügyi információs egység megkereséssel fordulhat a szolgáltatóhoz, amely a meghatározott adatok és titkok átadását nem tagadhatja meg.

 

Az Irányelv előírja, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, továbbá biztonságos és teljes körű bizalmasságot biztosító csatornákon keresztül reagálni a pénzügyi információs egységtől vagy más nemzeti hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy meghatározott természetes személlyel vagy szervezettel üzleti kapcsolatot tartottak-e fenn. A Törvény ezzel összhangban általában kötelezi a hazai szolgáltatókat a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítésére.

 

A pénzügyi információs egység a tudomására jutott adatot, titkot csak a hazai hatóságok felé történő információtovábbítás, illetve a külföldi pénzügyi információs egységgel vagy az Europollal folytatott nemzetközi együttműködés és információcsere céljából, valamint az operatív elemzése keretében használhatja fel.

 

 

A Törvény alapján a pénzügyi információs egység az operatív elemzésének eredményét a Pmt. rendszerét fenntartva információ-továbbítás keretében továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.

 

Az információ-továbbítás célja továbbra is kettős. Egyrészt megvalósulhat valamennyi alapcselekmény megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, ami a Pmt. bűncselekményeket taxatíve felsoroló rendszerét szélesíti. Másrészt továbbra is megmarad a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából történő általánosabb formájú információ-továbbítás lehetősége is.

 

Cikksorozatunk első részét itt, második részét itt, harmadik részét itt, negyedik részét itt olvashatja.

 

Forrás: T/15063. számú törvényjavaslat és részletes indoklása