Ennyivel csökkenhet a sertéshús ára

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Jövőre a kormány ígérete szerint 27 százalékról  5 százalékra csökken a sertés tőkehús áfája. Annak számoltunk utána, az áfacsökkentés hogyan hat majd az árakra. Ebben a 2006-os áfacsökkentést elemző, 2006 decemberében megjelent jegybanki tanulmány volt a segítségünkre.

Ha a sertés tőkehús áfájának csökkentése teljes mértékben megjelenne a fogyasztói árban, az  17,32 százalékos fogyasztói árcsökkentés jelentene. (A „sertés tőkehús” kifejezés a fogyasztók elé kerülő sertéshúst jelenti, ellentétben a korábbi áfacsökkentésben érintett féldisznókkal, a továbbiakban a  sertés tőkehúst egyszerűen csak sertéshúsként emlegetjük majd.)

A 17,32-os árcsökkenés igazán jelentékenynek lenne mondható. Ez azt jelentené, hogy például egy kiló rövidkaraj, amely a KSH szerint idén márciusban átlagosan 1410 forintba került, az áfacsökkentés után (már ha addig az áfacsökkentésen kívüli tényezők nem változtatják meg az átlagos árat) 1166 forintba kerülne.

Egy ilyen mértékű árcsökkenés sokaknak jól jönne, a KSH szerint a népesség közel egyharmada (2013-ban 27,2 százalék) olyan háztartásban él, ahol nem esznek legalább kétnaponta húst , vagy azzal azonos tápértékű vegetáriánus ételt. 

Ám ha a 2006-os áfacsökkentés tapasztalataiból indulunk ki, akkor nincs sok esély arra, hogy az áfacsökkentés teljes mértékben megjelenjen a fogyasztói árakban.

Az MNB 2006 decemberében tett közzé egy kutatást a 2004-es áfemelés, illetve a 2006-os áfacsökkentés tanulságairól, amelynek tanulságai a fogyasztók szempontjából meglehetősen lehangolóak.

Az áfaemelés hatása erősebb a csökkentésénél

A kutatás szerint az áfaemelés hatása sokkal inkább megjelenik az árakban, mint az áfacsökkentésé.  Az elemzés szerint a  „2004. januári 3 százalékpontos áfaemelés átlagosan kb. 2,5 százalékkal növelte, addig 2006 januárjában az 5 százalékpontos áfacsökkentés csupán átlagosan kb. 1 százalékkal csökkentette az érintett termékek árszínvonalát”.

Ami azt jelenti, hogy – idézve tovább a tanulmányt -  „a boltok átlagosan az áfacsökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát”.

A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint tehát „míg az áfaemelést a boltok nagy része viszonylag hamar beépíti az áraiba, áfacsökkentés esetén az árak csupán az áfacsökkentés által indokolt negyedével mérséklõdnek.”

Ami még kellemetlen hír a fogyasztóknak, hogy a tanulmányban közölt táblázat alapján az a termékcsoport, amelyben a sertéshús is található, az átlaghoz képest is alulteljesítő volt, s az árszínvonal csak 0,61 százalékkal csökkent (s nem pedig 4 százalékkal, amely akkor lett volna elérhető, ha a boltok teljes mértékben érvényesítik áraikban az áfacsökkentést). Az árcsökkenés tehát csak 15 százaléka volt annak, amit az áfacsökkenés indokolt volna.

Mit jelenthet ez a jövőre esedékes sertés húsáfacsökkentés szempontjából? Ha az MNB-tanulmány eredményeiből indulunk ki, akkor a 17,32 százalékos csökkentés 15-25 százaléka jelentkezhet fogyasztói árcsökkenés formájában. Ez tehát 2,6 – 4,3 százalékos bruttó árcsökkenést jelenthet.

"Árkommandó"

Igaz, kormánypárti politikusok már jelezték,”a kormány a sertéshús áfájának csökkentésével lehetővé teszi, hogy a fogyasztói árak ténylegesen  csökkenjenek, fontos, hogy a kereskedők ezt ne nyeljék le”, ám ugyanezt mondták a kormánypárti politikusok 2006-os áfacsökkentésnél is.  Akkor úgynevezett „árkommandót” hoztak létre. Egy akkori kormánypárti –  ellenzékiként ma is ismert – politikus, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány célja az, hogy az áfamérséklés ne a kereskedők extraprofitjaként érvényesüljön.

Ami egyrészt eszünkbe juttathatja azt, amit Herodotosz mondott a történelemről (örök visszatérés, hasonló események történnek más-más szereplőkkel), másrészt emlékeztethet bennünket arra, hogy az állam egy valamennyire is modern gazdaságban valójában csak akkor tud hatékonyan beavatkozni az árak alakulásába, ha hatósági árakról van szó (mint például a hazai lakossági energiaáraknál). Az élelmiszerek piacán azonban piaci árazás alakítja az árakat.

Ha az MNB tanulmány tanulságait alkalmazzuk a rövidkaraj majdani árcsökkenésére, akkor az 1410 forintos karaj ára 1166 forint helyett - amit az áfacsökkentés ténye számszakilag indokolna - valahova 1349-1373 forint közé esik majd az áfacsökkentés hatása miatt - nyilván a hús árát emellett más hatások is alakítják. Azt se feledjük persze, hogy az áfacsökkentés fehérítheti a sertéshús kereskedelmét. Az áfa csökkentésének hatása nem kizárólag a fogyasztói árra korlátozódik, hanem az érintett vállalkozások jövedelmezőségére, meg természetesen a költségvetés bevételeire is hat.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • webshop

    A legnépszerűbb közösségi portálon hirdette hamis termékeit egy jászberényi nő. Lakásán több mint négymillió forint értékű árut foglaltak le a szolnoki pénzügyi nyomozók.

  • persely

    Novemberben  a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Októberben 5,4 százalékkal nőttek a bruttó és 7,0 százalékkal a nettó átlagkeresetek. 

  • számol

    Január folyamán számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Szinte minden hétre jut egy-egy újabb nyomtatvány, amit ki kell osztani, ki kell töltetni és vissza kell juttatni, méghozzá ha lehet, minél hamarabb, hogy a januári bérek kifizetésekor már minden munkavállaló fizetésében érvényesíteni lehessen a megfelelő kedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és elindítani a 2016. évi adóelszámolást.

  • benzin

    Az emeléssel a 95-ös benzin átlagára 368 forintra nőtt, a gázolajé 375 forint maradt.

  • infografika

    A munkaerőt kereső cégek szerint leginkább a jelentkezők motiválatlansága az oka annak, hogy nem sikerül kellő számban betölteniük az üres álláshelyeket. Az InfoTandem heti infografikája.