Érdemes előrehozni a bónuszfizetést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha valóban megszűnik jövőre a nyugdíjjárulék-plafon, megérni újragondolni az éves jutalmak, bónuszok időzítését, esetleges előrehozását az idei évre – tanácsolja blogbejegyzésében az RSM DTM.


Megszűnhet jövőre a nyugdíjjárulék-plafon: az intézkedés része a 2013-ban – a kormányzati számítások szerint – mintegy 400 milliárd forintos összértéket elérő kiigazításnak. Mindez még nem került be a múlt pénteken az Országgyűlésnek beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba, azonban ez a rendelkezés várhatóan módosító indítványként hamarosan meg fog jelenni. Az, hogy a járulékplafon törlése pontosan mennyit hoz az állam konyhájára, egyelőre a jövő zenéje. Az viszont nagyon is jelenvaló kérdés, miképpen érdemes időzíteni és elszámolni e feltételek között a magasabb jövedelmeket.

2010 év végén, a következő évben, 2011-ben hatályba lépő jelentős mértékű személyijövedelemadó-csökkentés (pontosabban a felső adókulcs kivezetése) kapcsán azt tanácsoltuk a vállalkozásoknak: a nagyobb jutalmak, bónuszok megítélésével és kifizetésével érdemes megvárni az új évet, az alacsonyabb adóteher hatályba lépését és a kifizetést január 15-e utánra időzíteni. Most fordított a helyzet: a járulékplafon valószínűnek tűnő eltörlése arra sarkallhatja a cégeket, hogy még idén rendezzék a közeljövőben esedékes, munkavállalóknak szánt nagyobb összegű kifizetéseket.

Ahogy korábban, most is rögtön hangsúlyozzuk: a rendeltetésszerű joggyakorlást ezekben az esetekben is fontos szem előtt tartani. Az tehát, hogy a következő néhány hónapban nem tervezett összegeket csak a növekvő adóteher miatt minden valós ok vagy tényleges teljesítmény nélkül előrébb hozzunk, nemcsak morálisan, hanem adójogilag is kifogásolható lehet. Ha azonban a bónusz már „amúgy is érik”, érdemes lehet egy kicsit megsürgetni a dolgokat, és úgy időzíteni annak kifizetését, hogy a munkavállaló még a járulékplafon hatálya lépése (vagyis várhatóan 2013. január 1-je) előtt megkaphassa az összeget.

Csak hogy világos legyen: a járulékplafon jelentősége abban áll, hogy egy bizonyos napi vagy éves összeg felett, annak elérése után a közteherviselőt nem kötelezik további nyugdíj-járulékösszeg fizetésére. Ez a limit évek óta emelkedik, idén napi 21 700, vagyis évi 7 942 200 forint. Ekkora éves bruttó jövedelem felett tehát a fennmaradó jövedelemrészt már nem terheli a nyugdíjjárulék, ami 10 százalékpontos nettó pozíciójavulást eredményez ebben a „régióban”. (Az egészségügyi járulék esetén nincs ilyen plafon. Érdekesség, hogy korábban, néhány hónapja épp ennek bevezetését pedzegette a kormányzat, ám annak esélye ezzel az új bejelentéssel minimálisra csökkent.)

Ha minden igaz, a járulékplafon megszűnésével párhuzamosan kivezetik a havi 202 ezer forintos bruttó jövedelem felett idén még alkalmazandó úgynevezett fél-szuperbruttót is. E két hatás egymással ellentétes, hiszen előbbi az adóteher növekedését, utóbbi pedig annak csökkenését eredményezi. Ám természetesen nem ugyanazon a bérszinten fejtik ki hatásukat. Az, hogy e két tényezőt figyelembe véve hogyan is változik az egyes bérek adóterhelése és ezzel azok nettó értéke, kiderül minapi bejegyzésünkből.

További érdekes kérdés, hogy vajon a járulékalap felső határának eltörlése mellett módosítják-e a jelenleg érvényben lévő nyugdíjszámítási rendszert. 2013-tól a magas keresettel rendelkezők nagyobb nyugdíjjogosultságot halmoznának fel, és így később komoly összegű nyugdíjakra számíthatnának. Egyelőre ez a jogszabályi környezet körvonalazódik, ám egy egyszerű módosítással a jogalkotók akár limitálhatják is a maximálisan kifizethető időskori járandóságokat. Ebben az esetben hiába több a befizetett járulék, annak egy része – magas kereset esetén – „elveszne” a járulék-járandóság kettősének szemszögéből.

A járulékplafon összegéről az elmúlt 12 évben itt közöl adatokat az RSM DTM.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

                                               

                       

               

       

                               

                                        Tervezzen az őszre Hungary Cardért!
                                       

                                Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!
                               
                                Rendezvénynaptárért kattintson >>>

                               

Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.