Fontos kérdések a diákhitel elengedésével kapcsolatban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2018. januártól széles körben módosultak a családokat pénzügyi szempontból segítő rendelkezések. Ezek közé tartozik a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása is, amely a hitelfelvevő nő diákhitel tartozásának bizonyos mértékű elengedését tűzte ki célul a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan.

Milyen összegben engedhető el a tartozás?

A Rendelet szerint az állami támogatást a Diákhitel tartozással rendelkező nők kaphatják, az elengedés összege pedig a gyermekszámtól függ. Eszerint a második gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén a fennálló hallgatói hiteltartozás fele engedhető el, harmadik, vagy további gyermek megszületésekor, vagy örökbefogadásakor pedig a teljes tartozás elengedésre kerül oly módon, hogy a nő a fenti összegeknek megfelelő, vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. Az állami támogatás azonban kizárólag a fel nem mondott hallgatói hitelszerződésből eredő tőketartozás és járulékai csökkentésére használható fel. Ami azt jelenti, hogy amennyiben törlesztési hátralékkal rendelkezik az adós, abban az esetben a gyermektámogatást csak a hátralék nélkül számolt hiteltartozás után lehet megállapítani. 

Fontos tudni, hogy a gyermektámogatás elszámolt összegének megállapításánál az alábbi összegek közül az alacsonyabbat kell alapul venni:

  • a) a gyermek megszületésének, örökbe fogadásának, vagy halva születésének időpontjában fennálló nem lejárt tőke és nem lejárt ügyleti kamattartozás összege;
  • b) a gyermektámogatási kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtásakor fennálló nem lejárt tőke és nem lejárt ügyleti kamattartozás összege.

Mire terjed ki az állami támogatás?

A gyermektámogatás a szabad felhasználású és a kötött felhasználású hallgatói hiteltartozásra is kiterjed. A kötött felhasználású hitel a Diákhitel azon része, amelyet a magyar állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben tanulmányokat folytató hallgatók kizárólag a képzésük finanszírozása érdekében vehetnek igénybe. Ezzel ellentétben a szabad felhasználású hitelt a magyar állami ösztöndíjjal, vagy részösztöndíjjal támogatott hallgató, valamint az önköltséges hallgató a hallgatói léttel kapcsolatos költségei teljes finanszírozásához igénybe vehet. 

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Amennyiben a támogatást igénylő nő mindkettő típusú hitellel rendelkezik, abban az esetben azonban választania szükséges, hogy melyikre szeretné igényelni a támogatást, ugyanis csak az egyikre jogosult megkapni azt. Ez azért is lényeges kérdés, mivel a harmadik gyermek után igényelhető támogatást kizárólag ugyanarra a hallgatói hitelre lehet igénybe venni, amelyre a második gyermeknél is folyósításra került. 

Jogosultsági feltételek igazolása

A támogatási jogosultság megállapításához fontos tudni, hogy kiskorú (18 év alatti) gyermek akkor vezető figyelembe, ha a hitelfelvevő nővel közös háztartásban él. Amennyiben a gyermek már nagykorú, akkor ez a feltétel nem érvényes. A Diákhitel elengedésére vonatkozó állami támogatásra a nő abban az esetben is jogosult, amennyiben a gyermek halva születik. 

A jogosultsági feltételek fennállását a Diákhitel szervezet állapítja meg a benyújtott igazolások alapján, így a gyermektámogatás kizárólag akkor számolható el hitel előtörlesztésként, amennyiben ez a megállapítás pozitív eredménnyel zárul. 

A jogosultság feltételeinek meglétét pedig a következőkkel szükséges igazolni: 

  • a) a gyermek születéséről szóló anyakönyvi kivonat,
  • b) az örökbefogadást igazoló gyámhatóság engedélyező határozata,
  • c) a közös háztartás fennállását teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat,
  • d) a gyermek halva születését igazoló halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirat.

Nem automatikusan érkezik az összeg

Fontos tudni, hogy a Diákhitel előtörlesztésére fordítható állami támogatás nem automatikusan érkezik a hiteltörlesztésre szolgáló számlára. Ennél fogva lényeges kérdés, hogy milyen módon kell igényelni azt.

A hitelfelvevő nő a Diákhitel tartozás felét, vagy akár teljes összegét gyermektámogatás formájában külön kérelemmel igényelheti a Diákhitel szervezet által e célra rendszeresített nyomtatványán.

A kérelemnek tartalmaznia kell azt a hozzájárulást, amelyben a hitelfelvevő nő engedélyét adja ahhoz, hogy a gyermek születését a Diákhitel szervezet az egységes szociális nyilvántartásban közvetlen lekérdezéssel ellenőrizze. Ennek hiányában csatolnia szükséges a következő dokumentumokat:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
  • lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
  • adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, vagy 
  • a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló iratot

Az összeg kifizetését a Kincstár teljesíti a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig, a Diákhitel szervezet utólagos elszámolása alapján.

A januári módosítás egyéb pozitívumai

A Diákhitelről szóló jogszabály módosításának azonban nem csak a fenti pozitívumai vannak, hiszen a hitelfelvevő nőnek lehetősége van a hitel törlesztésének szünetelésére is kérelmet benyújtani a várandósságának 91. napjától. Ugyanígy örökbefogadás esetén, amikor a törlesztési kötelezettsége a gyámhatósági engedélyező határozat benyújtását követő hónap első napjától szünetel. Ehhez kapcsolódón szintén új rendelkezése a jogszabálynak, hogy a szünetelésen kívül a fizetendő kamattartozás teljes összegének megfelelő célzott kamattámogatásban is részesül a hitelfelvevő nő. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.