Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány által október 18-án benyújtott adótörvény-változásokat tartalmazó törvényjavaslat alapján 2014. január 1-jétől az illetékszabályok több ponton is módosulnak. A változások közül a legfontosabbak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz, illetve egyes illetékmentességek szigorításához kapcsolódnak.
A kormány 2010. január 1-jével általánosan illetékkötelessé tette a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzését. 2011. július 15-től az illetékköteles ügyletek köre jelentősen leszűkült: a jelenleg is hatályos szabályozás alapján csak abban az esetben terheli visszterhes vagyonátruházási illeték a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését, ha a megszerzett társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, vagy más, ingatlanhasznosítási tevékenység.
A kormány által benyújtott javaslat alapján – az illeték-elkerülés lehetőségének csökkentése érdekében – januártól a megszerzett társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől függetlenül minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne az olyan társaságok vagyoni betétjének legalább 75 százalékos megszerzése, amelyeknek a mérlegében a kimutatott eszközök értékének összegéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék, vagy amelyek olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely teljesíti az előző feltételt.
Tehát a javaslat nemcsak a korábban bevezetett, főtevékenységhez kötött illetékmentesség eltörlését eredményezné, hanem újraszabályozná a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is. Míg a hatályos szabályozás értelmében belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül minden olyan gazdálkodó szervezet, melyek belföldön lévő ingatlantulajdona, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedése van, addig a kormány javaslata alapján a jövőben a minősítés során az ingatlan értékének a társaság vagyonában fennálló aránya is jelentőséggel bírna.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A javaslat szigorítja a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek feltételrendszerét is. Januártól a kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás, továbbá a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes vagyonátruházások esetében illetékmentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke eléri a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó terheli. A javaslat alapján az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítését a vagyonszerzőnek nyilatkozatban kellene igazolnia.
Az illetékszabályok változása érinti azon kereskedőket is, akik külföldön megvásárolt gépjárművekkel, pótkocsikkal kereskednek Magyarországon. A javaslat vitathatatlanná teszi ugyanis, hogy januártól azon gépjárművek, pótkocsik után is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket, amelyek az átadás pillanatában külföldi nyilvántartásban szerepelnek, vagy nyilvántartásban nem rögzítettek, azonban megszerzésükre magyarországi nyilvántartásba vétel céljából kerül sor.
A kormány javaslata alapján januártól mentességet élvezne az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá a követelés elengedése csődegyezség keretében, vagy felszámolási eljárásban, ha a jogosult nem az eljárás alá vont szervezet tagja.
Kedvező fordulat, hogy a javaslat kiterjesztené a magánszemélyekre vonatkozó mentességek körét, illetékmentessé téve a házastársak közötti ajándékozást és vagyonátruházást, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzést is.
(A cikk szerzője, dr. Hajnal Márton ügyvéd a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano Iroda munkatársa.)
