Kapcsolt vállalkozások bejelentése a NAV-hoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.


Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról.

Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Ezért fontos a könyvelő precizitása és körültekintő eljárása.

A bejelentési kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, melyeknek van kapcsolt vállalkozása és

  1. a kapcsolt vállalkozással szerződést kötött, pénzmozgás történt, részére számlát állított ki vagy attól számlát fogadott be, tehát valamilyen formában gazdasági esemény történt a kapcsolt vállalkozással, vagy

  2. a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnt, vagy

  3. a kapcsolt vállalkozással 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történt

Mindhárom eset külön-külön bejelentési kötelezettséget keletkeztet. A bejelentést minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében külön-külön kell megtenni. Ha a kapcsolt vállalkozás is belföldi illetőségű, akkor a kapcsolt vállalkozásra is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, tehát mindkét belföldi félnél felmerül a bejelentési kötelezettség.

Melyik jogszabályban találjuk meg a bejelentési kötelezettséget?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §. (4) bekezdésének b. pontja szerint:

„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§. 9. bek. a) pontja szerint:

„A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”

Milyen határidővel kell megtenni a bejelentési kötelezettséget?

Mindig az adott – bejelentési kötelezettséget eredményező eseményt (változás hatályát) – követő 15 naptári napon belül kell a bejelentést teljesíteni.

Milyen nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget?

A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 17T201-es számú nyomtatványon, az 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás bejelentését a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni.

 

Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki határidőben be nem nyújtott bejelentésenként?

Az Art. 172.§-ban foglaltak szerint minden egyes határidőben be nem nyújtott bejelentés 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Nézzünk meg néhány példát!

Mulasztás oka

Kiszabható mulasztási bírság

3 kapcsolt vállalkozás elmaradt bejelentése

1 500 000 Ft

2 kapcsolt vállalkozás 15 napon túli bejelentése

1 000 000 Ft

1 kapcsolt vállalkozás elmaradt kijelentése (kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése miatt)

500 000 Ft

2 db 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás elmaradt bejelentése

1 000 000 Ft

Összes mulasztási bírság

4 000 000 Ft

Egy négy cégből álló belföldi cégcsoport tagjai egymással üzletelnek, de egyik cégnél sem teljesítették a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét. Mekkora összegű mulasztási bírsággal sújtható a cégcsoport emiatt?

Cégek

Kiszabható mulasztási bírság

1. cég

1 500 000 Ft

2. cég

1 500 000 Ft

3. cég

1 500 000 Ft

4. cég

1 500 000 Ft

Összes mulasztási bírság

6 000 000 Ft

Látható tehát a fenti példákból is, hogy a mulasztási bírságok összege halmozott mulasztás esetén akár több millió forint is lehet.

Ne felejtsük el, hogy a határidőn túl benyújtott bejelentés esetén is ugyanúgy kiszabható az 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Azonban ilyenkor mérlegelendő az Adóhatóság által (és erre adott esetben fel lehet hívni a figyelmet), hogy a társaság legalább feltárta és pótolta a hiányosságokat, a lehető legjobb hozzáállással járt el.

 

Be kell jelenteni az egyéni vállalkozót és a magánszemélyt is?

Egy gazdasági társaságnak (Bt., Kft., Zrt.) vagy egyéb szervezetnek, gazdálkodónak (alapítvány, szövetkezet, egyesület, ügyvédi iroda, stb.) vajon be kell-e jelentenie a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az alábbiakkal történő szerződéskötés, gazdasági esemény esetén?

– egyéni vállalkozás

– őstermelő

– belföldi magánszemély

– külföldi magánszemély

Az adóhatóság tájékoztatása szerint igen, mivel adózónak minősülnek a fentiek.

A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt érinti-e a bejelentési kötelezettség?

A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt nem terheli a kapcsolt vállalkozási viszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség.

Célszerű tehát – akár utólag is – felmérni a bejelentési kötelezettségeket és elmaradás esetén pótolni azokat az adóhatóság felé.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.